A kínaiaknak is joguk van tudni a kínai kormány hazugságairól. (Chung I Ho/The Epoch Times)
Sok amerikai, de még több kínai is még csak most döbbent rá a Kínai Kommunista Párt (KKP) álságosságára és a megtévesztésére – rengeteg kínai él a szárazföldi Kínában, akik jelenleg ugyanabban a hajóban eveznek.
Közel húsz éve - Jianglan Xiao - a kínai emberek számára misszióként osztja meg az igazságot. Kaliforniából próbálja figyelmeztetni a Kínában élő embereket a KKP hazugságaira.
Xiao édesapja iskola igazgató volt, ami azt jelenti, hogy a kulturális forradalom idején az 1960-as és ’70-es években munkatáborokba küldték – de előtte még nyilvánosan megbélyegezték és megalázták. Ez volt a norma minden tudós és értelmiségi számára. Gyerekként nem értette, mi történik, csak úgy gondolta, hogy ha mindenki azt mondja, hogy rossz az apja, akkor rossznak kell lennie.
Éveken át szégyellte magát miatta, és nem akarta apának hívni sem.
Az agymosásnak ezt a szintjét képes elérni a KKP – mondta Xiao. Ez nem olyasmi, amit sok nyugati megérthetne, mert első kézből sohasem tapasztalták meg.
Fordulópontok
De 1998-ban Xiao világa megváltozott. Ajándékba kapott egy könyvet egy kedves fogorvostól, akivel találkozott, és mély benyomást tett rá. Mikor elolvasta, rájött, ez egy útmutatás ahhoz, hogyan legyen jobb ember.
A Zhuán Fálun a meditációs gyakorlat összefoglaló írása, amely őszinteséget, jószívűséget és toleranciát tanít. Xiao megértette, hogy teljesen ellentmond annak a kultúrának, amiben élt, de ez volt, aki mostantól lenni akart. Elkezdte a gyakorlást és minden nap megcsinálta az öt meditatív gyakorlatot.
Egy évvel később Xiao férjhez ment és az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Éppen néhány hónappal a költözése után hallott néhány nagyon aggasztó hírt. A nővére mondta neki, hogy Kínában a Fálun Gongot (más néven Fálun Dáfá) hivatalosan betiltotta a Kínai Kommunista Párt, és akik megtagadták a gyakorlat feladását, azokat fogva tartják és „átnevelő táborokba”– más szóval agymosó központokba küldik.
Abban az időben, 1999-ben a Fálun Gong gyakorlók száma Kínában becslések szerint 70-100 millió volt – sokkal több, mint a KKP tagjainak a száma.
Miközben Xiao ledöbbent, tudta, hogy a KKP mire képes. Látta azt is, miért nem akarhatta a KKP, hogy olyasmi, ami a kultúrájával ennyire ellentétes, gyarapodjon.
„A Fálun Dáfá megtanít minket, hogyan legyünk jó emberek” – mondta. „A KKP nem akarja, hogy jó emberek legyünk.”
Telefon hívások Kínába
2001-ben a kaliforniai otthonából Xiao és egy idősebb szomszédja elkezdett telefonálni Kínán belül élő embereknek, hogy megpróbálják megosztani velük az igazságot a Fálun Gong gyakorlók üldözéséről.
„Ez azelőtt volt, hogy lett volna mobiltelefonunk” – mondta. „Néhány ember szidott és átkozott minket, és néha pedig le kellett tennem a kagylót, míg ki nem eresztették a gőzt. És aztán néhányan meghallgattak és elgondolkodtak.”
Kínában a média állami kézben van, és csak párt által jóváhagyott dolgokat teszik közzé. Sehova se fordulhatsz információért, ezért mindenki, akivel Xiao beszélt, elhitte a KKP hazugságait. „De ez így nincs rendben, mert ártatlan emberek küszködnek munkatáborokban” – mondta.
Xiao sok telefonhívást csinált az első években a szabadidejében. Xiao elmondta, az elmúlt 10 évben hetente egy reggelt szánt a telefonhívásokra. És mióta a koronavírus elkezdett terjedni, megpróbál még többet tenni.
Xiao és a vele tartó önkéntesek felhívják a rendőr állomásokat és központokat is, amik részt vesznek a Fálun Gong üldözésében. Gyakran olyan emberekkel beszélnek, akik részt vettek az elnyomásban – azok, akik mondják, parancsra mentek a gyakorlók otthonaiba, hogy ott lefoglalják a könyveiket és személyes tárgyaikat, és letartóztassák őket.
A vonal másik végén lévők majdnem mindig megrettennek, teszi hozzá Xiao, de igyekeznek a lelkiismeretükre hatni, és néha ez a megközelítés működik. Néhány hallgató rájön, hogy a KKP rossz , de félnek a párt ellen menni. Mások csak néhány másodpercig maradnak vonalban, mielőtt leteszik, de a következő hívás alkalmával hosszabb ideig maradnak, akkor már akár percekig is.
Kilépni a kínai kommunista pártból
Nők a „Global Service Center for Quitting Chninese Communist Party”-nál (Nemzetközi szolgáltató központ a Kínai Kommunista Pártból való kilépésért) New York-ban, Flushingban 2014. június 25-én (Samira Bouaou/Epoch Times)
2004-ben a Fálun Gong kegyetlen üldözése közepette a The Epoch Times közzétette a Kilenc kommentár a kommunista pártról című kiadványát. A szerkesztői sorozat részletezi a KKP történelmét, és leleplezi az emberiség elleni bűncselekményeit. Az igazság ledöbbenti a Kínában és külföldön élő kínai embereket, és felizzít egy nemzetközi mozgalmat a KKP-ből való kilépésre, kínaiul a „tuidang”-ra („lépj ki a pártból”).
A sorozat már 33 nyelven elérhető, és a mai napig több mint 350 millió embert inspirált, hogy kilépjen a Kínai Kommunista Pártból és a hozzá kapcsolódó szervezetekből.
A sorozat közzététele és a mozgalom kezdete óta Xiao és más hívók megkérik a hallgatókat, hogy lépjenek ki a KKP-ből.
A koronavírus elhallgatása
A dolgok új fordulatot vettek a koronavírus feltűnésével.
„Tavaly decemberben már tudtunk az újfajta influenzáról, ami Vuhanban kezdődött, de nem akartak meghallgatni minket” – mondta Xiao. Abban az időben a KKP még elfedett minden hírt a vírusról, mintha nem terjedt volna el Kínában.
Januárra a gát átszakadt, és az emberek éheztek az igazságra.
„Január óta nagyon jól meghallgatnak” – mondta Xiao. De ez rövid életű volt.
Csak egy vagy két héttel később a telefonhívások az államtól származó automata üzenettel kezdődtek, amelyben emlékeztetik az állampolgárokat, hogy „ne terjesszenek pletykákat”. Az emlékeztető, hogy az ellenőrző állam figyel, megijesztette hallgatókat. Xiao megjegyezte, hogy még több ember tette le hirtelen a telefont.
Forrás: Telling Chinese People the Truth About the CCP
* * *