A Laba fesztivál egy hagyományos kínai ünnep, amely több száz évvel ezelőtt kezdődött a La hónap nyolcadik napján, vagy a kínai holdnaptár tizenkettedik hónapjában. Idén a fesztivál 2018. január 24-ra esett. Az ünnepélyt legenda övezi.
A legenda szerint évszázadokkal ezelőtt egy hercegnő a tizenkettedik holdhónap 8. napján buddhista művelővé vált, és erről senki sem tudta lebeszélni a palotában. Mivel a hercegnő szerette a zabkását, a tervezett távozásának reggelén az anyja (a császárné) személyesen főzött neki zabkását kölessel, babbal és datolyával. Miután megette az utolsó reggelijét a palotában, a hercegnő elindult. Az anyja úgy gondolta, hogy a lánya biztosan hazajön néhány napnyi szenvedés után. Azonban néhány év telt el, és a hercegnő még mindig nem tért vissza. A császár megparancsolta a hercegnő visszatérését, de ő megtagadta. A császár akkor megparancsolta a templom apátjának, hogy a legnehezebb feladatokat adja a hercegnőnek. Ám a kemény munka egyáltalán nem zavarta a hercegnőt.
Egyik évben a királyságot aszály sújtotta. A császár újra megparancsolta az apátnak, hogy adja a legnehezebb munkákat a hercegnőnek. Az apát azt mondta a hercegnőnek, hogy öntözzön meg minden növényt a templomban mindennap, és ha nem tudja befejezni a munkáját, haza kell mennie. A hercegnő korán reggel felkelt, a hegy lábánál lévő folyóból hozott vizet. Egy pár nappal később a folyó kiszáradt. Az apát megparancsolta, hogy hozzon vizet abból a folyóból amely sokkal messzebb volt. Ha nem tudná megcsinálni a munkát, haza kellene mennie.
A hercegnő elhatározta, hogy műveli magát a templomban. Felállított egy szalma menedéket, hogy a mennyországhoz könyörögjön esőért, és megfogadta, hogy szalmával meg fogja égetni magát, ha hamarosan nem fog esni. Elkezdett imádkozni reggel esőért, de délig nem esett. Elkezdett tüzet gyújtani, miközben a menedékben ült. Abban a pillanatban hirtelen egy felhő tűnt fel a feje felett. Elkezdett esni, és eloltotta a tüzet. Az eső tovább esett, és minden növényt megöntözött.
A császár és a császárné továbbra is azt parancsolta, hogy a hercegnő visszatérjen a palotába, mondva, hogy a császárné oly nagyon hiányolja őt, hogy még étvágya sincs. Miután megkapta a császári parancsot, a hercegnő levágta egyik kezét, hogy odaadja az anyjának, és kivájta a szemét, hogy az apjának adja. Mikor a lányuk kezét és szemét megkapták, a császár és a császárné sírt, annyira meghatotta őket a hercegnő erős elhatározása a művelés iránt. A császár a mennyhez imádkozott: „Kérlek, helyezd vissza a lányom kezét és szemét!” A mennyet is meghatotta, és visszatette a hercegnő kezét és szemét.
Van egy csoport csodálatos ember napjainkban, akik hasonló elszántsággal bírnak. Ők Fálun Gong (más néven Fálun Dáfá) gyakorlók, akik példátlan szenvedést viselnek el a Kínai Kommunista Párt (KKP) kezei által, de kitartóak maradnak a művelésükben. A kegyetlen üldözés ellenére ezek a gyakorlók nagy állhatatosságot mutatnak, és szilárdak maradnak a hitükben. A történeteik bemutatják, hogy a művelők túlhaladják az életet és a halált, elengedik a ragaszkodásaikat, és bátran mennek az útjukon, hogy visszatérjenek a valódi eredetükhöz.
Chen Hongping és Chen Shulan
Chen Hongping
Chen Shulan
Két nővér, Chen Hongping és Chen Shulan Fálun Gong gyakorlók a kínai Hebei tartományból. Az emberekkel beszélgettek a Fálun Gong üldözéséről, amikor 2001. június 9-én letartóztatták őket és elvitték a Donghuayuan rendőrállomásra Huailia megyében. Hozzábilincselték őket a tigris padhoz, és délután a rendőrség kihallgatta őket. Délután hat óra körül Hongping kihúzta a kezeit a bilincsből, eldobta, és futott. Kilenc rendőr ment utána, elkapták és a háta mögé bilincselték a kezeit. Aztán egy kötéllel megkötözték a kezeit, és felakasztották az ajtókeretre. Többször megrázták a bilincsét, és aztán megverték amíg a lábai eltörtek.
Hongping azt kiabálta: „A Fálun Dáfá jó! A Fálun Dáfá az igaz Fá!” Elvesztette az eszméletét a kínzásoktól, miközben még mindig az ajtókeretről lógott.
A két nővért éjjel 11-kor elvitték a Huailai fogolytáborba. Hongping kezei megdagadtak, és a testét sebek borították. A haját csomókban tépték ki, és vért hányt.
Kínzási módszer: bilinccsel történő fellógatás.
Hongpinget június 11-én reggel elküldték a Gaoyang munkatáborba Hebei tartományba, míg Shulan a halál szélén volt az elszenvedett visszaélésektől. A fogolytábor azt mondta a Changping rendőrállomásnak, hogy vegye fel Shulant, de a rendőrség megtagadta, mert látta a gyenge állapotát. A fogolytábor szabadon engedte őt, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Shulan ingatag léptekkel kisétált a fogolytáborból.
Hongpinget fenyegették és kegyetlenül megverték a munkatáborban. Több tucat ember felváltva próbált rajta agymosását végrehajtani, hogy adja fel a hitét. Másfél évet szenvedett a munkatáborban. A súlya 55 kg-ról 25 kg-ra csökkent. Csont és bőr volt, és a halál szélére került. A Gaoyang munkatábor hivatalnokai 2003. január 29-én kórházba küldték, de a kórház megtagadta, hogy felvegye, mert nem akarták, hogy ott haljon meg. Félve, hogy felelősnek tartják őket a haláláért, a munkatábor máról holnapra hazaküldte Hongpinget. Nem volt idejük még a ruháit sem ráadni, mielőtt elhagyta a kórházat.
Hongpingnek állandó magas láza volt, amely nem ment le, és köhögött. A szemei tompák voltak, és a szíve gyenge volt. Képtelen volt enni. 2003. március 5-én, a fivére karjaiban halt meg, 32 éves korában. Még az utolsó leheletével is azt ismételte a családtagjainak, hogy tartsanak ki a hitükben.
Liu Xinying
Liu Xinying ápolónő és egyben Fálun Gong gyakorló Dalianban. Négyszer tartóztatták le a férje, Qu Hui halála előtt, aki szintén Fálun Gong gyakorló volt. A férjének halála előtt tetraplégiája (négy végtagi bénulás) volt, ezért ágyhoz volt kötve 13 évig a kínzások miatt, amelyeket a kényszermunkatáborban szenvedett el. Folyamatos fájdalmai voltak, és Xinying gondoskodott róla éjjel-nappal 2014. február 9-én bekövetkezett haláláig
Egy hónapon belül a férje halála után, Xinyinget letartóztatták az otthonában, és bezárták a Dalian fogolytáborba. Végül öt és fél év börtönbüntetésre ítélték. A kislánya magára maradt otthon.
Liu Xinying, a felesége Qu Hui és a lányuk
Liu Xinying egészsége megromlott, és a vérnyomása veszélyes magasságot ért el (220/120). Az apja számos alkalommal bement a börtönbe, hogy kérje az orvosi javaslatra a szabadon bocsátását, de azt minden alkalommal megtagadták.
Míg őrizetben volt, Xinying írt egy levelet a lányának, mely így hangzott: „Tanúja voltál, mennyit szenvedett édesapád, miután nyomorék lett a kínzásoktól. Fiatal voltál, és sok kérdésed volt. Egyszer azt kérdezted tőlem: ’Más gyerekek apukája tud állni. Miért kell az én apukámnak ágyban feküdnie?’ A kérdésed határozottá tett engem, hogy igazságot szerezzek az apádnak, mert nem akartam látni, hogy az ártatlan lelkedet beárnyékolja a társadalmunk sötétsége…”
„A 17. születésnapodon azt kívánom, hogy az életed legyen tele boldogsággal és ragyogással. Biztonságot kívánok neked az alatt az idő alatt, míg távol vagyok tőled. Bárcsak a külön töltött idő az újjászületés tiszta lángjának ragyogásával érne véget mindkettőnknek, ahogy a főnix felemelkedik a tűzből.”
Számtalan család szakadt szét a Fálun Gong üldözése miatt. Ezért sok anya és számtalan árva tölti könnyek között az életét. Azonban Xinying a borzasztó szenvedésekkel bámulatos kitartással, és a Fálun Dáfá művelő nemes birodalmával nézett szembe.
Ji Shujun
Ji Shujun
Ji Shujun Fálun Gong gyakorló, és könyvelőként dolgozott a Chengde városi dohánymonopólium hivatalának Hebei tartományban. 2002-ben, mert a Tiananmen téren végezte a Fálun Gong gyakorlatokat, kényszermunkatáborba lökték két és fél évre. Sok kegyetlen kínzási módot szenvedett el.
A családját szétrombolta az üldözés, és kirúgták a munkahelyéről. Ennek ellenére állhatatosan kitartott a Fálun Gong gyakorlása mellett és aggódott az emberek biztonságáért, akiket a kommunista párt megtévesztett. 2006 tavaszán elhagyta a szülővárosát, és egy hegyvidéki kisvárosba költözött. Azóta végigjárta a területet körülbelül 5000 négyzetkilométeren, hogy megismertesse a Fálun Gong tényleges arcát a helyiekkel..
Mióta az üldözés elkezdődött, Shujunt ötször tartóztatták le, három alkalommal munkatáborba küldték, és egyszer bebörtönözték. Nincs embertelen bánásmód, amely megrendítené a Fálun Gong Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia alapelveiben való hitében, vagy visszatartaná a küldetésétől. Minden alkalommal, ahogy szabadon engedték a fogva tartásból, azonnal folytatta az igazságtisztázást a Dáfáról az embereknek az utcán vagy a távoli hegyi falukban.
A kommunista rezsim zsarnoksága alatt a Fálun Gong gyakorlók kitartottak a hitükben. Szörnyű gyötrelmeken mentek keresztül, és példátlan elnyomással néztek szembe.
A Fálun Gong gyakorlók embertelen kegyetlenségekkel néznek szemben, de ez nem tántorítja el őket a gyakorlástól.
Forrás: Cultivators' Tenacity and the Laba Festival
* * *
tovább ...