Hálás köszönet a finn kormánynak
Az ünnep egy időszak, mikor összegyűlünk és a család összejön. Évekig volt egy álmom, hogy újra együtt vagyok a családommal. Hat évvel ezelőtt, karácsony előtt kaptam egy különleges ajándékot a finn kormánytól: a feleségem vízumot kapott, és hosszú idő után újra találkozhattunk Finnországban.
A nevem Wu Zhiping, a feleségem pedig Zhu Luoxin. Tíz évet töltött kínai börtönben a Fálun Gong gyakorlásáért. Tizenegy év kényszeres távollét után végre újra magamhoz ölelhettem a feleségem. A bebörtönzés, kínzás és visszaélés évei után, 2009 októberében engedték szabadon. Azonban a szabadsága nem volt valódi.
Wu Zhiping és Zhu Luoxin.
Mikor a feleségem egy levelet kapott a finn bevándorlási hivataltól, amelyben meghívták, hogy 2010 márciusában jelentkezzen a vízumáért Guangzhou-ban, a finn konzulátuson, kétségek között vergődtem. Miközben boldog voltam a találkozás reményétől, idegeskedtem is a biztonsága miatt. Nem tudtuk, hogyan tudja elhagyni Kínát.
Szoros rendőri felügyelet alatt állt. A munkarendje miatt néha későn ért vissza a lakására, és a biztonsági őr általában megvárta őt, hogy visszatérjen, mielőtt elindult ő is haza. Egyszer behívták a helyi kormányügynökséghez és éjfélig hallgatták ki. A rendőrségi zaklatás az élete része lett. Az erőfeszítése ellenére a feleségem nem tudott eljutni a finn konzulátusra a vízuminterjújára.
2010-es kínai újév előtt a feleségem várta a lehetőséget, hogy elhagyja Guangzhou várost. Ez idő alatt más családok a boldog találkozásra és vacsorára készültek a barátokkal és rokonokkal.
A feleségemnek végül sikerült megszöknie a rendőrségi megfigyelés elől, és miután 1250 mérföldet utazott, megérkezett Kína Jinghongba városába, amely Kunming nagyvárostól délnyugati irányban fekszik, Burmához közel. Innen átlépte a határt, és belépett Thaiföldre. Nem volt könnyű egy gyenge nőnek átmenni a hegyeken és a határon, hogy elmeneküljön Kínából.
A Thaiföldre menekülés nem volt tervbe véve, de nem volt más választása. Úgy tervezte, hogy Mianmarba vízi úton, egy motorcsónakon érkezik, amelyik felveszi őt és elindult lefelé a Mekong folyón. Sajnos a hajó egy homokzátonyra futott a folyó közepén éjfélkor. Az utazás tele volt megrázkódtatással. A feleségem kitért a burmai katonaság ellenőrző pontjai elől, megakadályozta egy csónakázó kísérletét, hogy megerőszakolja őt, elvesztette a pénzét és a kínai személyi igazolványát mielőtt Thaiföldre, Chang Mai-ba érkezett.
Abban az időben, mikor a kínai nép összegyűlt megünnepelni a kínai újévet, átmenetileg én is lazítottam egy kicsit, idegen országban élőként. De a hangulatom, mint a hullámvasút egy vidámparkban, minden pillanatban változott: egyszer fenn, egyszer lenn. A találkozásunk még bizonytalan és kockázatos volt. Egy pillanatnyi félrenézés érvénytelenítheti minden korábbi erőfeszítésünket.
A saját tapasztalatom Thaiföldön hasonló volt. 10 hónapot töltöttem ott egy bevándorlási központban. Mielőtt 2001 május elején elhagytam Kínát, tárgyalás nélkül, két évre kényszemunkatáborba zártak a Fálun Gongban való hitem miatt. Számos kínzást és más kegyetlen bánásmódot szenvedtem el.
Az egész családom szörnyű bántalmazásokon ment keresztül a Fálun Gong 1999-ben kezdődött üldözése óta. Az édesanyámat hét évnyi börtönbüntetésre ítélték, és a nővéremet három alkalommal zárták agymosó központba. Az anyám 2006-ban, 70 évesen halt meg, és a 65 éves nagynéném súlyos kínzások után 2004-ben. A fivéremet nyolc év börtönbüntetésre ítélték, és a feleségét kényszermunkatáborba küldték.
2011 karácsonya előtt a finn rendőrség, a Bevándorlási Hivatal és a Külügyminisztérium segítségével a finn nagykövetség Bangkokban kiadta a vízumot a feleségemnek. Mindannyian hálásak vagyunk a Finn Vöröskereszt aktív, sokoldalú erőfeszítéseiért is, hogy támogattak és segítettek minket. 2012. január 27-én a feleségem végül megérkezett Finnországba. Ez a nap egyébként az Emberi Jogok Napja Finnországban.
Mikor végül megkaptam a hírt az viszontlátásról, nagyon izgatott voltam és a szívem megtelt örömmel, nem féltem többé, és se szomorú sem voltam. Újjászülettem.
Minden kommunista ország elkövetett atrocitásokat a saját népe ellen, és Kína sem kivétel ez alól. Ma Kínában a kormány megsemmisíti a kínai kultúra csodálatos hagyományait. A környezetszennyezés embertelen mértéket ölt.
Kína olyan nemzetté válik, amelyben nincsenek erkölcsök, nincsen társadalmi igazságszolgáltatás és nincsenek emberi jogok. A kommunista rezsim Fálun Gong gyakorlókat végez ki a létfontosságú szerveiért a 18 éve tartó, folyamatos üldözés alatt.
Ki szeretnénk fejezni a legőszintébb hálánkat Finnország kormányának az alapelveik és igazságszolgáltatásuk megőrzése miatt, és hogy segítettek a családomon. Örökké hálásak leszünk!
Forrás: A Letter of Thanks to the Finnish Government
* * *
tovább ...