Kötetlen beszélgetésre invitáltuk az éppen Magyarországon forgató Gabriel Georgiou hairstylistot, aki 2002 óta gyakorolja a Fálun Dáfát. Az interjúban őszintén mesél a rivaldafény csillogásának sötét oldaláról, reményvesztettségéről, depressziójáról, útkereséséről, a Fálun Dáfá megtalálásáról, az életének sorsforduló pillanatairól, munkájáról. És természetesen beavatja az olvasókat a fodrász és a hairstylist közötti jelentős különbségbe.
Hogyan ismerkedtél meg a Fálun Dáfával?
A Dáfával való megismerkedésem igazán érdekes. Nem tudok rá röviden felelni, de megpróbálom tömören elmondani. Ausztráliában dolgoztam egy Japánnak készülő tévé hirdetésen, és a sminkestől hallottam róla, aki maga is gyakorló volt. Nagyon megtetszettek az alapelvek az Őszinteség, Jószívűség, Tolerancia. Szimpatikus volt, hogy nem a pénzről szól, nem akarhatnak hasznot húzni rajtam, hiszen ingyenes. Tudtam, hogy valami, ami igazán értéket képvisel az a szívből kell, hogy jöjjön. Megfogott, hogy a test-és a szellem együttes művelése, mert általában vagy az egyiket vagy a másikat találtam meg. Kereső voltam. Ez a három így egyben volt rám hatással. A következő héten elmentem és kipróbáltam a gyakorlatokat Ausztráliában, Brisbane-ben, ekkor 2002-őt írtunk.
Kínában akkor már három éve tartott a Fálun Gong gyakorlók elleni üldözés. Mit éreztél, amikor először hallottál róla?
Valójában sokáig nem tudtam az üldözésről. Csak a tanításokat olvasgattam. Nagyon érdekes, mert amikor elkezdtem csinálni a gyakorlatokat erős energiát éreztem, nagyon intenzív volt. Soha ezelőtt nem éltem át ilyesmit. Volt, hogy majdnem elájultam a karóállás közben. Minden nagyon vibrált, egyszerre fáztam és izzadtam. Hányingerem volt. Éreztem, hogy megtisztul a testem, de meg kellett szakítanom a gyakorlást. Lefeküdtem és mélyeket lélegeztem. Pár perc után jobban lettem, felkeltem és befejeztem a gyakorlatot.
Válaszolva a kérdésre nem értettem az üldözést. Semmi értelmét nem láttam. Ez a világegyetem igazsága. A legértékesebb dolog, amit az életben találtam. A kínai kormánynak támogatnia kellene, és nem üldözni. Majd elgondolkodtam rajta, hogy miért üldözhetnek egy szellemi, spirituális utat. Majd szépen derengeni kezdett, hogy egykor milyen kegyetlenül üldözték a keresztényeket, buddhistákat. (Kínában jelenleg is, a szerk.)
Volt már olyan, hogy Kínába szólított a munkád, és nem mehettél vagy nem mertél menni az üldözés miatt?
Nos, nem, még nem kellett Kínába mennem. Hong Kongban már voltam, ott nem volt probléma. De ez év végén úgy fest, hogy Kínába kell mennem. Azt hiszem elég aktív voltam az emberi jogok terén, hogy felhívjam a figyelmet az üldözésre. Főleg azért tettem és teszem, mert nagyon sokat kaptam a gyakorlattól. Úgy mond ezzel szeretnék törleszteni, visszaadni a sok jóért, de nem kötelességnek, hanem inkább egy könyörületes feladatnak élem meg.
 |
| Izraeli Fálun Dáfá Tapasztalatcsere Konferencián. (Forrás: Gabriel Georgiou Facebook oldala) |
 |
| Egy jó gulyás vacsorára, hol máshol, mint Budapesten. |
Egyértelműen világutazó, világpolgár vagy. Hol van az otthonod? Hova jársz haza?
Megmosolyogtató a kérdés. Van egy lakásom Athén óvárosában. Ez a bázis. Mégis ritkán vagyok ott. Világszerte dolgozom. Budapestre Kanadából érkeztem és innen holnapután tovább megyünk Indiába. Régebben sokat voltam Los Angelesben. Jelenleg a legtöbbet Bollywoodban (Mumbaiban található filmgyár, a szerk.) tevékenykedem. Szóval a munka miatt sokat vagyok úton, ezért amikor otthon vagyok, akkor az olyan, mintha nyaralnék. Tehát a saját lakásomba járok nyaralni. Ahogy telnek az évek egyre jobban és egyre hosszabban szeretek otthon lenni.
A hazádban, Görögországban szoktál dolgozni?
A válság óta keveset, sőt alig. Közben a tengerentúlról áradnak a megkeresések, így többnyire csak sodródom az árral.
Elnézést a kérdésért, de röviden elmondanád, hogy mi a különbség a fodrász és a hairstylist között (nem vagyunk szaklap, a szerk.)?
Ez két teljesen külön dolog. Nagy ritkán hajat is vágok, de teljesen hasonló a munkám a stylistokéhoz, csak nem ruha szetteket állítok össze, hanem az adott karakter haj stílusát, frizuráját alakítom. Dolgozom vörös szőnyeges rendezvényekre, promócióra, reklámkampányokhoz, fotózásokhoz. Meg kell találnom a stílushoz, az adott kampányhoz, karakterhez legjobban passzoló hajat.
És csak a hajviseletet alakítod?
Igen, csak azt.
És milyen Bollywood? Hollywood tetszett, volt ott kedvenc helyed?
Nem rajongtam Hollywoodért, de nagyon szerettem az ottani hegyeket. Bollywood teljesen más életérzés, de ha a funkcióját nézem, akkor gyakorlatilag India Hollywoodja. A filmipar második legnagyobb fellegvára.
Hogyan változott meg az életed a gyakorlást követően?
Alapjaiban. Teljesen. Más ember lettem. Például korábban sokat küzdöttem depresszióval, egyfajta rezignáltsággal, negatív gondolatokkal. Időről időre visszatért. A Fálun Dáfá segített, hogy optimistább legyek. Ez egy óriási változás volt az életemben. És kialakult egyfajta lelki béke, ami megingathatatlan. Képes vagyok nagy perspektívából szemlélni a dolgokat. És így megtalálom a felmerülő kérdésekre a megoldásokaat. Varázslatos.
Valamint gerincfájdalmakkal, allergiával küzdöttem a gyakorlás előtt. Ezek egyszerűen eltűntek nem sokkal a gyakorlás megkezdését követően. A meditációval helyre jött minden. Energikus vagyok, ami sokat segít, hiszen sokat dolgozom, és azért a folyton úton levés, időzónákba ugrálás is megterhelő. Segít, hogy jó állapotban legyek. Hatással van a körülöttem lévőkre is. Hiszen egész nap emberekkel dolgozom.
Hogyan fogadta a közvetlen környezeted, család, barátok az új életedet?
Hogy őszinte legyek az elején támogatóak voltak, aztán úgy érezték, hogy túl intenzívek a változások. Igazán jó emberré váltam, de túlságosan eltért az új énem a régitől. De ez egy rövid periódus volt náluk. És azóta büszkék rám. Az emberi jogokért folytatott tevékenységünkre. Nagyon jónak tartják a Fálun Dáfát.
Hogy telik egy napod, van napirended? Mikor végzed a gyakorlatokat?
Többnyire sodródom az áramlattal, jó értelemben. Igyekszem követni a dolgok természetes lefolyását. Ha nagyon sokat dolgozunk, akkor kicsit nehezebb, de igyekszem beiktatni itt ott egy-egy gyakorlatot. Csinálom, ahogy tudom. Ha van egy szabad hetem, akkor többet gyakorlok, akkor be tudom iktatni rendszeresen.
Ha filmezel, akkor bemutatod a Fálun Dáfát a stábnak, gondolok itt olyan nagy nevekre, mint Claudia Shiffer, Drew Barrymore, Jennifer Lopez?
Ez nagyon helyzetfüggő. Hol igen, hol nem. Ez egy összetett dolog. Néha nem is tudsz igazán beszélni a klienssel. Itt is a természetességre törekszem. Azért jobbára sikerül kötetlenebbül beszélgetnünk. Mindig nagyon támogatóak, nyitottak. Például az utolsó filmnél a főszereplő civilben buddhista. Végtelenül türelmes és nyugodt volt a forgatáson, és sokszor láttuk meditálni. Úgy alakult, hogy beszélgetni kezdtünk. Meséltem neki a Fálun Dáfáról, mire rögtön megakarta tanulni a gyakorlatokat, hát megtanítottam. Szóval igen. Attól függ.
És, amikor a forgatásnak vége lett megköszönte a belőlem áradó pozitív energiát.
 |
| Közös fotó Claudia Schifferrel. (Forrás: Gabriel Georgiou Facebook oldala) |
 |
| Fotó Drew Barrymore-ral, a Nászok Ásza film forgatásán. (Forrás: Gabriel Georgiou Facebook oldala) |
 |
| Jennifer Lopez és a világjáró hairstylist. (Forrás: Gabriel Georgiou Facebook oldala) |
A munkád elég pörgős. Kívül csillog, de azért színfalak mögött nagy a hajtás. Hogyan kezeled a felmerülő feszültségeket?
Próbálom könnyen venni. Nem felvenni, figyelmen kívül hagyni, és ha meghonosítod ezt a szokást, akkor egyre jobb lesz, egyre könnyebb. Nem szabad hagyni, hogy az egónk megérintődjön, hogy elvigyenek az érzelmek. És ez hat a körülötted lévőkre is.
Hogyan látod a különböző kultúrájú Fálun Dáfá gyakorlókat?
Mindig teljesen más, de mindig különleges. Igyekszem élni az utazás adta lehetőségekkel. Ezért történt most is, hogy bár nagyon fáradt voltam, de felvettem a Budapesten élő gyakorlókkal a kapcsolatot, hogy részt vehessek valamilyen közös tevékenységen. Ezúton is köszönöm nektek a lehetőséget. Fantasztikus volt a csoporttal olvasni. Bízom benne, hogy a beszélgetésen keresztül a magyar emberek is valamelyest bepillantást nyerhetnek a Fálun Dáfá szépségébe.
A Fálun Dáfá gyakorlók között számos művész van, akik sokszor említik, hogy inspirálódnak a Dáfá áltál, Te is érzed ezt?
Persze. A Dáfá gyakorlása által másként látom a világot, másként érzékelem a szépséget. Sokkal jobban meglátom a szépet, hiszen bennem is harmónia van. Valaha, amikor belecsöppentem a filmezés világába...hogy is mondjam, úsztam az árral, rossz értelemben. Pontosabban nem láttam más utat. Csillogó világ, de farkastörvények uralják, ha elveszel benne. Én pedig csapongtam. Szerettem volna, ha elfogadnak. Bulizni jártam a stábbal. Nem vetettem meg az alkoholt és a drogokat. De éreztem, hogy ez nem jó. Sokszor néztem az égre, és kérdeztem, hogy hol vannak a jó emberek? Hova lettek? Aztán egyszer csak megkongatták a harangokat. Nem akarom részletezni, de az egyik munka során, amikor a Virgin-szigeteken dolgoztunk, igazi halálközeli élményben volt részem. És itt valami megváltozott bennem. Elkezdtem látni, hogy milyen fertőben vagyok, milyen borzalmasan felszínesek a kapcsolataim. Már nem érdekelt, hogy mennyire sokat keresek, és milyen körökben mozgok. Ki akartam törni ebből, mert úgy éreztem, hogy teljesen kiégtem. Végem van. Kicsit el kellett vonulnom. Egy időre felhagytam a munkámmal. Ekkor már tudtam, hogy valami olyat keresek, ami tényleges belső békét ad. Akkor még nem tudtam teljes mértékben megfogalmazni, de újból felnéztem az égre, és azt mondtam: „Készen állok”. És, ahogy az lenni szokott, ha készen áll a tanítvány, a Tanár megjelenik. Nem sokkal később összehozott a sors a sminkes hölggyel, akinek a révén megismertem a Fálun Dáfát.
És végül megengedsz nekünk egy magánéleti kérdést is?
Persze, eddig sem haraptam.
Hogy lehetséges, hogy nincs karikagyűrű az ujjadon?
Őszinte leszek, vártam már ezt a kérdést. A dolog nagyon egyszerű. Eldöntöttem, hogy egyedül élek. Rengeteget utazom, és rengeteget vagyok társaságban. De a szívem mélyén rettentően szeretek egyedül lenni. És, ha lenne egy társam, akkor nem tehetném meg, hogy a szabadidőmet, hiszen nagyon kevés van, ne vele töltsem. Magányra ítélni pedig nem szeretnék senkit. Egyelőre úgy érzem, hogy jó így nekem, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ez megváltozzon. Természetesen igyekszem ápolni a kapcsolatomat a családommal, a barátaimmal. Gondolni rájuk, törődni velük. Számomra mások előtérbe helyezése jelenti a könyörületesség egyik legigazibb formáját.
* * *
tovább ...