Jun asszony minden nap plakátokat tesz ki az Eiffel torony közelében, hogy felhívja a figyelmet a Fálun Dáfá [Fálun Gongként is ismert] kínai állam által irányított üldözésére.
Minden nap kínai turisták százaival találkozik. Sokan közülük, a beszélgetést követően megértik, mi az üldözés, és köszönetet mondanak az erőfeszítéseikért. Alkalmanként néhányan, akiket félrevezetett a kínai rezsim Fálun Gong elleni propagandája, sértő szavakkal illetik. De Jun ezekben a helyzetekben is nyugodt és udvarias marad, és barátságos gesztusaival igyekszik tompítani az elhangzottakat.
 |
 |
 |
 |
| A Fálun Gongot bemutató tájékoztató anyagok az Eiffel torony közelében |
Sértésektől és kigúnyolásoktól a tiszteletig
Egyik nap Jun megpróbált beszélni egy csoport kínai turistával. Visszautasították, és felszálltak a buszra. Mielőtt elmentek, Jun integetett nekik, és azt mondta: „Vigyázzanak magukra. Ha emlékezni fognak ’a Fálun Dáfá jó’ mondatra, akkor azzal maguknak és a családjuknak is jót tesznek.”
Ugyanez a csoport a következő nap visszajött az Eiffel toronyhoz, és Jun nem habozott újra beszélgetni velük a Fálun Gongról. Egyikük azt mondta: „Még mindig beszélni akarsz hozzánk? Tegnap kigúnyoltunk. Nem sértő ez?” Jun válasza: „Nem, mi az ’Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia’ alapelvek szerint élünk. Én csak azt szeretném, ha tudnának a Kínában lévő gyakorlótársainkról, akik a üldözés nyomása alatt szenvednek.”
A turista elmondta, hogy az előző nap tanúsított viselkedésük miatt nem gondolta volna, hogy megint ott lesz. „Mikor azt mondta, hogy vigyázzunk magunkra, és jó szerencsét kívánt, miután felszálltunk a buszra, rosszul éreztük magunkat. Akarva, akaratlanul is ez a mondat jutott eszünkbe: a Fálun Gong gyakorlók fantasztikusak, hiszen nem dühítették fel a bántó, sértő, gúnyoló szavaink.”
Hatan közülük meghallgatták Junt, és kiléptek a Kínai Kommunista Pártból (KKP) és az ifjúsági szervezetekből, hogy kifejezzék rosszallásukat a rezsim Fálun Gong elleni üldözésének döntésével szemben.
Kínai turista, aki kiáll a Fálun Gongért
Egy másik alkalommal Jun a rezsim által elkövetett bűncselekmények fényében próbált egy turistacsoporttal beszélni a Kínai Kommunista Pártból való kilépésről.
Egyikük vitatkozott: „Hiszünk a KKP-ben. Miért kellene kilépnünk?” Jun elmagyarázta, hogy több mint 80 millió kínai halt nem természetes halált a KKP 1949-es hatalomra kerülése óta. „Szeretnénk, ha nem lennél a KKP része, és szentelnéd neki az életed, ahogy arra felesküdtél, amikor csatlakoztál a párthoz” – felelte.
Mikor Jun beszélt a 2001-es Tiananmen téri önégetési incidens valós körülményeiről, az egyik turista félbeszakította. „Kérlek, hadd beszéljek erről” – mondta az asszony. „Ahogy ismételten megnéztem, az úgynevezett híreket 2001-ben, gyanús volt, hogy a KKP rendezte meg.”
Elmondta, hogy tűzoltó volt, és hogy „egy tűztakaró annyira nehéz, hogy nem tudták volna olyan könnyen a levegő dobni, miután landolt a személyen a tűzben. Ráadásul, a személy nem tudott volna ülve maradni, ha a nehéz takaró rajta landol. Lenyomta volna. Harmadszor, úgy látszott, hogy a takaró azonnal feltűnt, miután a személy kiabált. A tökéletes időzítésen egyértelműen látszott, hogy begyakorolt mozdulatokról van szó. Számomra soha nem volt hiteles. A KKP rendezte ezt meg, hogy rossz fényben tüntesse fel a Fálun Gong gyakorlókat.
Jun egyetértett, és hozzátette: „Pontosan. Valamint a haja és a műanyag palack az ölében érintetlen maradt, de az arca és a ruhája súlyosan megégett. Ez nem lehetséges.”
Abban a pillanatban többen azt mondták Junnak, hogy meggyőzte őket. Kb. húszan kiléptek a KKP-ből és az ifjúsági szervezetekből.
Forrás: From Ridicule to Respect: A Change in Chinese Tourists in Paris, France
* * *
tovább ...