(Minghui.org) A nyolc hónapos kis Tianci fogollyá vált egy fekete börtönben Kínában, mikor az egész családját letartóztatták a Fálun Gong gyakorlása miatt a Hebei tartományi Hengshui-ban.
Zhang Tianci |
Késő éjszakai letartóztatás
A kis Tianci mélyen aludt 2014. május 30-án hajnali 3:30-kor, mikor néhány idegen betört a szülei otthonába. Tianci édesanyja, Liu Nana felkelt és azt gondolta, hogy a házába rablók törtek be. Aztán észrevette, hogy a szoba nem rablókkal, hanem rendőrökkel van tele. Egy rideg hang ráparancsolt: „Kelj fel! Pakolj össze néhány holmit a gyerekednek. Kövess minket!”
Nana akkor vette észre, hogy még az udvara is tele van rendőrökkel. Néhányuk jól felszerelt kommandós volt. Létrát használtak, hogy bemásszanak az udvarba.
Nana-t és Tianci-t bekényszerítették egy fekete autóba, és ismeretlen helyre vitték őket. Még ugyanezen az éjjelen Tianci nagyszüleit és két kisbaba korú unokatestvérét is letartóztatták, és ugyanarra a helyre vitték őket. A rendőrök megbilincselték a nagyapját, Zhang Hengyu-t, és fekete csuklyával takarták le a fejét.
A Hengshui város 610-es Irodájának irányítása alatt a helyi rendőrség és a Nemzetbiztonsági Részleg 16 Fálun Gong gyakorlót tartóztatott le három kerületben és egy városban: Hengshui városban, Jingxian, Gucheng és Zaoqiang kerületben. Tianci közvetlen családjából tíz embert tartóztattak le.
Kihallgatás
Családtagjait a Hengshui-ban lévő Wenquan Hotel egyik szobájába vitték, amelyben egy kihallgató vasszék volt. Ez egy fekete börtön, melyet kifejezetten a Fálun Gong gyakorlók letartóztatására hoztak létre. A tisztek egymást váltva figyelték a foglyokat, akiknek nem engedték meg, hogy beszéljenek. A legfiatalabb fogoly, Tianci egy szobába került az édesanyjával.
Zhai Hongjun rendőr és egy másik női tiszt hallgatta ki Nana-t, miközben megpróbálták gyanúba keverni Tianci nagyapját, Zhang Hengyu-t. Nana ragaszkodott ahhoz, hogy nem tud semmit arról, amit az apósa tett, és azt mondta, hogy csak azt látta, hogy képeket fest a megélhetéséért.
Nem ismerve fel családja szörnyű helyzetét, a kis Tianci-nak mosoly volt az arcán, és megpróbált kijutni a szobából, hogy játsszon. Három nap múlva a rendőrség szabadon engedte a kisfiút és édesanyját, mivel semmilyen információt sem tudtak kiszedni belőle.
Mielőtt elmentek, Nana kérte, hogy láthassa az apósát és anyósát. Ahogy meglátta, hogy az apósát odakötözték a kihallgató székhez, nem tehetett róla, de elsírta magát. Akkor Nana még nem is tudta, hogy a saját szüleit és fivérét is letartóztatták.
Egy nehéz út a család megmentésére
Nana és Tianci visszatért az üres otthonukba Gucheng kerületben, amelyet teljesen átkutatott a rendőrség. A tehetetlenség érzésével Nana elvitte Tianci-t a szülei házába Jingxian kerületbe, és csak ott szembesült vele, hogy őket is letartóztatták. A szülei házát is átkutatta a rendőrség.
Mivel Nana férje egy másik városban dolgozott, egyedül Nana és Tianci maradt a két családból, és nem támaszkodhattak a rokonok támogatására. Mivel aratási időszak volt, a barátok, rokonok és a szomszédok segítettek Nana családjának a mezőgazdasági munkákban. Az egyik farmer felsóhajtott: „Egy jó családot semmisített meg a rendőrség. Miért olyan nehéz a hétköznapi embereknek a túlélés?”
A kis Tianci és édesanyja elkezdte a nehéz útját a családjuk megmentéséért, akiket jogtalanul tartanak fogva négy különböző helyen. Nana édesanyját, Sun Suying-et és az anyósát, Tan Fenling-et a Hengshui fogolytáborban tartják fogva. Az apósát, Zhang Hengyu-t a Zhengkou fogolytáborban tartották Gucheng kerületben. Az édesapjánt, Liu Xiwei-t a Jingxian kerületi fogolytáborba zárták, és a 19 éves öccsét, Liu Bingbing-et pedig a Zaoqiang kerületi fogolytáborba vitték.
Nana és Tianci elmentek Jingxian kerületbe, több tucat mérföldet megtéve, hogy beszélhessenek Zhang Qingchang helyettes vezetővel, aki személyesen vezette a rendőröket az édesanyja elleni letartóztatásnál. Meglátogatta a Jingxian kerületi fogvatartási központot is, és megpróbált mindent, amit lehetett, hogy engedjék szabadon a családját, de a kérését figyelmen kívül hagyták. Újra és újra próbálta, de minden alkalommal csalódottan tért haza.
Nana akkor elment a fogvatartási központba, hogy kérje édesapja, Liu Xiwei szabadon bocsátását. Elküldték a Hengsui városi Belbiztonsági Részleghez, ami kb. 40 mérföld távolságra volt. A helyszínen azonban nem engedélyezték a belépését az irodába. Miután telefonált, azt mondták neki, hogy menjen a Jingxian kerületi rendőrségre. Két látogatás múlva még mindig nem engedélyezték, hogy bármilyen hivatalnokot is meglátogathasson.
Nana nem adta fel. Több alkalommal beszélt Zhang Qingchang helyettes vezetővel. Zhang így válaszolt: „Ne beszélj nekem erről. Menj a bíróságra. Bérelj fel egy ügyvédet és perelj be bennünket bármiért, amiért csak akarsz.”
Időről időre a kicsi Tianci is megtette az utat kora reggel az édesanyjával, hogy megmentse a családját. Csendben várt az édesanyjával kint a kormányhivataloknál a forró nyári napokon az idegen városokban. A kis Tianci kimerült volt, de ritkán sírt, mintha megértette volna az édesanyja szomorúságát, és hajlandó volt vele együtt elviselni a nehézséget.
Angol változat: The Eight-Month-Old Prisoner
* * *