A Qin uralom csak kb. ötven évig tartott, mielőtt a Qin dinasztiát felváltotta a Han dinasztia, amely több mint négyszáz évig (Kr.e. 202 – Kr.u. 220) állt fenn. A fő lecke, amit a Han császárok megtanultak a Qin dinasztiától az, hogy az erőket más országok meghódítására lehetne használni, nem pedig arra, hogy uralják őket. Az etikus uralkodás az egyetlen módja annak, hogy valakinek a dinasztiája örökké fennmaradjon.
 |
| A Han dinasztia Wen császára (Illusztrálta: Catherine Chang, Epoch Times munkatárs) |
A Han dinasztia alatt alakult ki a kínai politika, a törvények, az oktatási intézmények és a filozófia is. A dinasztia két időszakot foglalt magában: a Nyugati Hant és a Keleti Hant. A Nyugati dinasztia alatt hosszú ideig jólét volt, és a kínaiakat úgy ismerték, mint a „Han-embereket“. Azóta használják a mai napig a „Han-emberek, a Han jellemek és a Han ruházat” kifejezéseket.
Wen császár (Kr.e. 202-157) volt a Han dinasztia ötödik császára. 23 évig uralkodott az országban. Ez alatt az idő alatt az emberek békében és jómódban éltek. Ez volt a fordulópont a Han dinasztia számára, hogy átalakítsa a háború sújtotta nemzetet egy virágzó gazdasággá.
Wen császár jóakarata több módon mutatkozott meg. Az alábbiakban bemutatunk ezek közül ötöt.
Egy: eltörölte a testi fenyítést és a „guilt-by-association“-t (a szerkesztő megjegyzése: társaság általi bűnösség - a bűnösség megállapítása /bizonyíték nélkül/ egy egyénnél, mert az emberek őket a bűnössel társítják). Wen császár hitte, hogy a törvényeket az ország kormányzásáért hozták létre, és afelé terelik az embereket, hogy jól viselkedjenek. Ha a bűncselekmény elkövetőjét a törvény szerint büntetik meg, másokat, akik ártatlanok, nem kell összefüggésbe hozni vele. Továbbá, amíg tisztességesek a törvények és rendeletek, az emberek elfogulatlanok maradnak; megfelelő lesz a szabályok végrehajtása, ami azt eredményezi, hogy az emberek hisznek bennük.
Kettő: Wen császár megparancsolta a nemesi családoknak, akik a fővárosban éltek, hogy térjenek vissza a saját feudális földbirtokaikra, így a bérlő parasztoknak nem kell olyan messzire szállítaniuk az eszközöket. Egyrészt, másrészt pedig a nemesség ott helyben tudta irányítani az embereit.
Három: Wen császár egy nagyon egyszerű életformát vezetett. Az uralkodásának 23 évében a fővárosba költözött, attól fogva nem használt semmilyen luxuscikket. A ruhák, amiket viselt, általában átlagos minőségű anyagból készültek, és nem voltak kitűnőek. Ez egy példát adott a nemzetnek. Elrendelte, hogy a sírja nem lesz egy ház mindenféle olyan dekoratív fémekkel kidiszítve, mint az arany vagy az ezüst. Ehelyett kerámiákat fognak használni. Azt is elrendelte, hogy a sírja csak közepes méretű legyen, hogy elkerülje az emberek terhelését.
Négy: Wen császár eltörölte a királyi udvar rágalmazásának és a politikai ügyek kritizálásának bűncselekményét. Úgy gondolta, hogy elfogadva a javaslatokat, meg lehet nyitni a vidék kormányzásának módját, és megakadályozható, hogy önfejűvé váljon a vidék.
Öt: mikor a határvédelmi kérdésekkel foglalkozott, Wen császár döntéseket hozott a háborúk és a diplomáciai tárgyalások között az emberek jólétét figyelembe véve. Habár a Nyugati Hunok többször megszegték a kétoldalú egyezményt, és megszállták Kínát, Wen császár csak megparancsolta a csapatoknak, hogy szigorítsák a védelmet, és nem kezdett háborúkba a Hunokkal, mivel nem akart gondokat és nehézségeket okozni saját népének.
Kr.e. 159-ben aszályok voltak országszerte, amit sáskajárás követett. Wen császár egy sor olyan intézkedést tett, amely segítette az embereket: mentességet adott a nagyurak sarcai alól, feloldotta a tilalmat a hegyeken és a tavakon lévő fejlesztésekre, csökkentette a luxuscikkekre való kiadásokat a palotában, lecsökkentette a hivatalnokok számát, és megnyitotta a magtárat a szegény emberek előtt.
Eltekintve attól, hogy jóindulatú uralkodó volt, Wen császár megmutatta nagy gyermeki szeretetét és engedelmességét is. Az édesanyja ágyban fekvő beteg volt három évig, és ő gyakran egész éjjel az ágya mellett állt és vigyázott rá. Minden alkalommal, mikor az édesanyjának gyógyszert adtak, ragaszkodott hozzá, hogy magán próbálja ki először a gyógyszert annak érdekében, hogy meggyőződjön, hogy az biztonságos-e.
Az uralkodása alatt az etikus életet és az udvariasságot nagyra értékelték, így a társadalmi stabilitást fenntartották, és az emberek békében éltek. A gazdaság felépült az évtizedekig tartó háborúból, és virágzott. A Nyugati Han volt a ritka „harmonikus társadalmak” egyike volt a kínai történelemben.
* * *
tovább ...