Tajvan: Beszámoló egy fiatalok részére Tajpejben megrendezett téli táborról 2006 (fényképek)

2006. január 21. – 26. között a sijhihi Minghui-iskola Tajpejben a fiatal Fálun Dáfá-gyakorlók számára egy téli tábort szervezett meg. A fiatalok három és tizenöt év közöttiek voltak. Kilenc gyakorló, mint tanár tevékenykedett a táborban. Az oktatás magában foglalta a Fá-tanulást, a gyakorlatok végzését, a kalligráfiát, művészetet, zenét és oktatási programot az igaz tények feltárásáról. Mivel esőzések voltak, a két utolsó programpontot Tajpej vasútállomásán vezették le.

Az öt gyakorlat végzése

A tanárok észrevették, hogy a mai társadalmon belül sok diák magaviselete rosszabodott. Úgy hiszik, hogy a Fálun Dáfá tanai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezen gyerekek viselkedése javuljon és hogy megemelkedjen az erkölcsi szintjük. A oktatásukba beleveszik az Igazságosság, Irgalmasság és Tolerancia irányelveket és így sajátíthatják el ekezet a diákok. Meihua tanár azt mondta: „Azon gyerekek Xinxing-je (a szellem természete vagy a szív természete) egyértelműen megemelkedett, akik ismerik az irányelveket. A szülők becsülik, hogy a tanárok a heves gyerekeikből barátságos, nyugodt gyerekeket nevelnek. A gyerekek együttérzőbbek lesznek.“

Újévi köszöntők írása

Sokan a fiatal diákok közül általában nem vesznek részt a csoportos tanulmányozáson és gyakorlatok végzésén. Egyesek a különböző körök munkáival vannak elfoglalva és nem tudják magukat szorgalmasan művelni. Nem volt csoportos tanulmányozás és semmilyen lehetőség, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Ezért örültek neki, hogy jelen lehettek a táborban és nagyra értékelték az osztályüléseket.

table border=0 cellpadding=0 cellspacing=4 align=center>

Tajpej vasútállomásán

Most egy pár fiatal gyakorló élménybeszámolója következik a tábor után:

Kong Yifan: „A téli tábornak sokak által látogatott és érdekes tanfolyamai voltak. Nemcsak hogy önállóbbá váltam, hanem a Xinxing-emet is emeltem. Reggelenként felkeltem, hogy a csoportban végezzem a gyakorlatokat, mégha néha el is aludtam. Általában elég erős fájdalmat érzek, ha 40 percig kell meditációs ülésben ülnöm. Itt a táborban azonban ez nem okozott semmilyen gondot. Olvasáskor jól tudok a Dáfá-írásokra koncentrálni. Még jobbnak kell lennem, mert fájdalmat érzek a lábaimban, mikor őszinte gondolatokat bocsátok ki.“

Chen Youhui: „Majdnem hét éves vagyok. Az utolsó hat napban reggel egy órát és este is egy órát végeztük a gyakorlatokat. Egyszer két leánytestvéremmel egész végig ki tudtuk bírni. Végre képes vagyok rá! Ha hazamegyek, minden nap tovább fogom csinálni a gyakorlatokat. Egy fiatal gyakorló sírt és az édesanyját hívta, mert haza akart menni. Én is hiányoltam az anyukámat, de maradtam. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen hosszú ideig távol voltam az édesanyámtól és az otthonomtól. Egyik nap felhívott az édesanyám és túl hamar köszöntem el tőle. Habár majdnem kicsordult a könnyem, – szeretett anyukámtól független – maradtam a táborban.“

„Hálás vagyok a gyakorlóknak. A Dáfá-anyagok olvasása és a gyakorlatok rendszeres végzése mellett volt még pár művészeti, kalligráfiai, festészeti, zenei és rajzolási tanfolyam is. Otthon szorgalmasabb leszek majd.“