A segítőkészség mindig kifizetődik

Néhány évvel ezelőtt tömegesen tartóztattak le Fálun Dáfá gyakorlókat a körzetünkben. Rendőrautók vették körül a házam. Átmásztak a kerítésen és betörtek a házamba. Letepertek a földre és a kezeimet megbilincselték a hátam mögött. Elvitték a számítógépemet, a nyomtatót, a készpénzt és más értékeket. Üvöltöztek és ordibáltak.

 

Az egyik rendőr, aki átmászott a kerítésen a fájdalomtól üvöltött. Megkérdeztem tőle, hogy mi a baj. Elmondta, hogy a fájdalomtól lüktet a karja. Akkor történt, amikor leugrott a kerítésről, a karját összezúzta egy faág és valami meg is csípta.

 

Hirtelen eszembe jutott a Shen Yun Performing Arts társulat egyik jelenete, „a könyörületesség hatalma”. Ebben a történetben egy rendőr megsérült és nem tudott megmozdulni, amikor egy Fálun Dáfá gyakorlót bántalmazott. A gyakorló segített a rendőrnek felkelni, csak hogy az megütötte. A gyakorló tovább folytatta, hogy tovább beszéljen neki a Dáfá szépségéről. A könyörületesség felébresztette a rendőr lelkiismeretét. Megértette, hogy az üldözés rossz, és ő is elkezdte a Fálun Dáfá gyakorlását. Ez a történet mélyen megérintett. Éreztem a Dáfá hatalmas erejét.

 

Az életben szembesülve a sérült rendőrrel, megsajnáltam, és azt javasoltam neki, hogy mossa ki a sebet hideg vízzel, majd kenje be kenőccsel. Ő így is tett, és a fájdalma alábbhagyott.

 

Látva, ahogy a sérült rendőrrel bántam, az aki a földre szorított, lazított a fogáson és megengedte, hogy felüljek. A harmadik rendőr egy szőnyeget rakott a földre, hogy arra üljek. Az első rendőr, akin segítettem nagyon udvarias lett.

 

Egy rendőrségi állomásra vittek és egy vas székre ültettek. A kezeimet hátra kötözték a lábaimat pedig hozzábilincselték a székhez. Magamba néztem, és őszinte gondolatokat küldtem, hogy semlegesítsem az üldözést. Miután egész éjjel őszinte gondolatokat küldtem, úgy éreztem, hogy meleg energiával vagyok körülvéve.

 

Délután kihallgattak, de nem voltam hajlandó együttműködni velük. Azzal fenyegettek, hogy széttépik a Dáfá könyvemet. Figyelmeztettem őket, hogy ezt ne tegyék és akkor előjött az a rendőr, akinek segítettem. Elvette a Dáfá könyvet és megmentette nekem.

 

Azután a kórházba vittek vizsgálatra, és ott elmondtam a kórházi személyzetnek és a betegeknek, hogyan üldözi a KKP a törvénytisztelő gyakorlókat. Az orvosi műszerek valahogy egymás után mondták fel a szolgálatot, és az orvosok nem tudták elvégezni a vizsgálatokat. A rendőrség ezután egy fogvatartó központba szállított át.

 

Kitartottam a Fá tanulásával és a gyakorlatok végzésével, amíg a fogvatartó központban voltam. Az őszinte gondolatok küldését is csináltam. A rendőrség ezután sokszor kihallgatott. Nem kaptak tőlem semmit és megpróbáltak bizonyítékot gyártani ellenem. Megpróbálták rávenni a szomszédomat, hogy tegyen vallomást ellenem, de ő megtagadta.

 

Az egyik kihallgatáson elmondtam az ott lévő két rendőrnek, hogy ők felelősek lesznek azért, ha olyan törvénytisztelő gyakorlókat üldöznek továbbra is, mint én. Az egyikük, akivel már korábban is beszéltem, már kilépett a KKP-ból, ő mutatott irántam valamennyi tiszteletet.

 

A másik rendőr azonban nem hitte el, amit mondtam. Ahogy próbáltam neki az üldözés valóságáról beszéni, hirtelen hátraesett a székével, erősen a földnek ütődve. Akkora hangja volt, hogy mindenki megdöbbent a szobában. Azon töprengtek vajon tettem e velük valamit. Annyira megijedtek, hogy sietve távoztak.

 

Mialatt fogva tartottak, egy kérdésen gondolkodtam: amikor őszinte gondolatokat küldtem, akkor az üldözés egy részét képes voltam eloszlatni, de teljesen nem tudtam azt semlegesíteni.

 

Később rájöttem, hogy amikor őszinte gondolatokat küldtem, jelen volt az a gondolat, hogy saját magam igazoljam. A Dáfának megvan a saját egyedülálló hatalma, hogy helyreigazítsa a dolgokat. Amit tennem kell, hogy túllépek magamon és hasonulok a Fához, és engedem, hogy a Dáfá hatalmas ereje megmutatkozzon az emberi világban.

 

Amikor erre rájöttem, az a nézet, hogy be vagyok zárva, vagy hogy üldözés alatt állok, eltűnt az elmémből. A szívemet megtöltötte a Fá. Semmi nem számított többé a Fát kivéve. És semmi sem árthatott nekem többé, mert a Fával voltam.

 

Nem sokkal ezután elengedtek.

 

Forrás: Falun Dafa Is Mighty and Merciful