Washington DC: Kongresszusi fórummal emlékeztek az 1999. április 25-én történt eseményekre

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo

Az USA választott képviselői, Kína emberi jogi aktivisták, és Fálun Gong gyakorlók vettek részt a kongresszusi fórumon Washington DC-ben a Fálun Gong gyakorlók 1999. április 25-i pekingi, békés tüntetésének megemlékezésén. A fórumot 2017. április 19-én, az USA Képviselőház Rayburn hivatali épületében tartották.


Közel tizennyolc évvel ezelőtt, 1999. április 25-én kb. tízezer gyakorló békésen fellebbezett a kínai kormánynál Pekingben, miután jogtalanul letartóztatták gyakorlótársaikat Tianjin városban. Három hónappal később hivatalosan elkezdődött a rezsim emberi jogi visszaélésének kampánya. (Lásd a hátterét alul.)


Jelezve a 18 évvel ezelőtti történelmi fellebbezést, az április 25-i tüntetést követő üldözés néhány áldozata a saját, személyes tapasztalataival tanúsította annak kegyetlenségét.


A rendezvényen részt vettek olyan személyek, akik már régóta aktívan támogatják a Fálun Gong ügyét, de még ők is, akik régóta ismerik az üldözést, megdöbbentek az első kézből való tapasztalatok hallatán. Az egyik személy megjegyezte: „Olyasvalakitől hallva, aki személyesen megtapasztalta, minden még valóságosabbá válik.”


Fórum a Rayburn hivatali épületében a Fálun Gong gyakorlók 1999. április 25-i békés pekingi demonstrációjáról.


Ellen Sauerbrey, az Amerikai Egyesült Államok Államháztartásának Népesedési, Menekültügyi és Migrációs Hivatalának egykori vezetője elmondta, hogy elkeseredett és dühös. Folyvást azt kérdezte, hogyan kezelheti a kormány ezeket az embereket ilyen módon.


Az üldözéssel való szembenézés tanúsítása

A tizennégy éves Xu Xinyang két képet mutatott a néhai édesapjáról, Xu Dawei-ről. A történet, amit elmondott, sok résztvevőnek a szemébe könnyeket csalt.


Xu Xinyang szüleit 2001 februárjában letartóztatták Fálun Gong tájékoztató anyagok nyomtatásáért. Az édesanyja, Chi Lihua terhes volt Xinyanggal, mikor megverték a rendőrörök a fogolytáborban. Az édesapját, Xu Dawei-t nyolc évre ítélték.


2009-ben Xu Dawei-t szabadon bocsátották. Az egykor egészséges fiatalember, Xu csontsoványra fogyott. A testét sebek és égési nyomok fedték az elektromos botokkal való kínzás és a verések eredményeként. Az elméje sem volt tiszta. Mindösszesen 13 nappal élte túl a szabadon bocsátását.


Chi Lihua (balra) és lánya, Xu Xinyang (jobbra) a fórumon. Xu két képet tart az apjáról, Xu Dawei-ről. Az baloldali fotó Xu Dawei letartóztatása előtt készült, a jobboldali pedig a szabadon bocsátása után.


Xu közösségének lakosai megdöbbentek, mikor megismerték tragikus halálát. Három éven belül 376 ember bátran aláírta a petíciót, tiltakozva a kínzás ellen, aminek alávetették. A petíció megriasztotta a kommunista párt központi bizottságát. Az egyik pártvezető parancsot adott ki, hogy folyamatosan zaklassák Chi Lizhua családját, ügyvédjeiket és azokat, akik aláírták a petíciót.


Mivel Kínában sehol sem voltak biztonságban, így menekülés mellett döntöttek és Chi Lihua-nak és Xu Xinyangnak 2013-ban sikerült is az USA-ba szökniük.


Yang Chunhua és egy másik Fálun Gong gyakorló arról számolt be, hogyan kényszer-etették, amíg kényszermunkatáborban tartották. A tábor őrei forró kukoricalevest öntöttek egy csövön keresztül, amit az orrán vezettek be – ez egy gyötrelmesen fájdalmas kínzás.


Yang Chunhua édesanyját és nővérét halálra kínozták, mert megtagadták, hogy feladják a Fálun Gongban való hitüket.


Du Haifan elmondta a résztvevőknek, hogy az édesapját az üldözés kezdete után azonnal letartóztatták. Három év kényszermunkára ítélték, ahol az őrök megverték és megégették.


2016-ban Du Daifan édesanyja benyújtott egy feljelentést a kommunista párt egykori vezetője, Csiáng Cö-min ellen az üldözés elindításáért és irányításáért. Azonban letartóztatták és jelenleg is börtönben van, a három és fél éves büntetését tölti.


Egy másik gyakorló, Wang Chunyan körülírta a kényszermunkatábort, ahogy megtapasztalta a 7 éves börtönbüntetésének ideje alatt.


Támogatás

Ellen Sauerbrey láthatóan meghatódott az áldozatok történeteitől.


Ellen Sauerbrey megölelte Chi Lihua-t és Xi Xinyangot, miután hallotta a szívszaggató történetüket.


Sauerbrey ismerte már az üldözést, de elmondta, hogy nem tudta mi történik valójában azokkal, akiket letartóztatnak.


Elmondta, hogy az írásos anyagokat olvasva az emberi jogi erőszakról Kínában, nagyon különbözik az áldozatok saját történeteinek megismerésétől, amelyek felülmúlják az ember képzeletét.


Chris Smith kongresszusi képviselő, a Külügyi Bizottság vezető tagja és az Afrika, Globális Egészség, Globális Emberi Jogok és Nemzetközi Szervezet Albizottságának az elnöke egy támogató levelet küldött a fórumra, amelyben elmondta, hogy a Fálun Gong üldözése Kínában az emberiség egyik legnagyobb szégyene az elmúlt 20 évben. Felszólított az új amerikai kormányt is, hogy segítsen az üldözés befejezésében.


Scott Flipse, Chris Smith kongresszusi képviselő asszisztense elmondta: „Az önkényes fogva tartást meg kell álltani; A kínzást be kell fejezni.”


Gerald Connolly kongresszusi képviselő is küldött egy levelet a fórumra. A kongresszusi képviselő dicsérte a Fálun Gong gyakorlók békés ellenállását.


Joseph Bosco Kína szakértő a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányi Központból rámutatott, hogy a Fálun Gong üldözése megmutatja a kommunista párt rosszindulatú természetét.

Dave Wallace, Maryland-i politikus hiszi, hogy a gyilkosokat, akik részt vettek a Fálun Gong üldözésében, bíróság elé kell állítani.


Kínai emberi jogi ügyvéd: „A ’Kilenc kommentár a kommunista pártról’ című könyv felfedi a párt természetét”

A kínai emberi jogi ügyvéd, Chen Guangcheng, akit bebörtönöztek és az USÁ-ba szökött néhány évvel ezelőtt, a saját tapasztalatáról beszélt az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatosan Kínában.


Elmondta: „A párt nem képes megnevelni a nemzetet, viszont kreatív a kínzások kitalálásában.”


Chen Guangcheng hiszi, hogy a párt számtalan bűncselekményt követett el, és veszélyt jelent az emberi civilizációra, valamint az alapvető értékekre.


Erősen ajánlotta a „Kilenc kommentár a kommunista pártról” című könyvet, amely szerinte mélyen feltárja a párt gonosz természetét.


Az április 25-i, pekingi tüntetés háttere

1999. április 25-én kb. 10.000 Fálun Gong gyakorló gyűlt össze békésen Peking utcáin 50 gyakorlótársuk megmagyarázatlan letartóztatása után a közeli Tianjin városban. A helyszín a Központi Fellebbviteli Hivatal volt, ahol remélték, hogy az esetet meghallgatják. A rendőrség utasította őket, hogy vonuljanak fel a környék több utcáján, ahol Zhongnanhai, a párt központ kormányzatának épülete is található.


10.000 ember csendben maradt azon a napon a Zhu Rongji miniszterelnökkel való találkozás után, ahol biztosították őket, hogy szabadon bocsátják azokat, akiket Tianjinban ártatlanul letartóztatottakat.


De a pártvezető Csiáng Cö-min propaganda minisztériuma ezt nem békés tüntetésként hozta nyilvánosságra, hanem „Zhongnanhai ostromának”. Úgy állította be, mint a gyakorlók megtámadták volna a központi kormányzat épületét. Ezt a propagandabotrányt használták arra, hogy a közvéleményt a Fálun Gong ellen fordítsák, és ürügyként használták a kegyetlen üldözés elindítására, amely néhány hónappal később kezdődött. A közel 18 éves atrocitások a mai napig folyamatban vannak.


Forrás: Forum on Capitol Hill Marks 18 Years Since Historic April 25, 1999 Falun Gong Protest

* * *

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo