Elkezdtem nemrég gyakorolni a Fálun Gongot. Ez kijátszott engem, hogy hogyan alkalmazkodjunk maximálisan a szokásos állami társadalomhoz. Lemondtam a munkámat és eltávolodtam a barátaimtól. Megpróbáltam a három dolgot csinálni, egy elszigetelt környezetben. Szorgalmasan csináltam ezt a három dolgot és azt hittem, hogy ezek a legfontosabbak egy Fálun Gong gyakorlónak. Elhittem, hogy semmi sem fontos, minden más csak időpocsékolás. Azt gondoltam, hogy bármi más, csak gátolna a gyakorlásomban.

Ez a felismerés volt az oka, hogy különböző gyakorlókkal tanácskozzam. Megegyeztünk, hogy a problémáinkat nem emberi nézetekkel kellene kezelnünk, és egyáltalán nem kellene más gyakorlókat leszidnunk azok miatt a problémák miatt, amik a tanulóhelyükön felmerülnek.

Azok az emberek akik nem látnak, vagy csak részben látnak, elmondták nekem, hogy nagyon motiválónak találják, ha valaki elmondja neki, hogy mit látott más dimenziókban. Volt egy hely ahol több órán át álltam. Körülöttem két irányban mentek az emberek és így lehetőségük volt mindkét oldalról venni tőlem szórólapot és amikor így meglátott két barátnő, direkt szétváltak hogy mindkét kezemből vegyenek tőlem szórólapot melynek nagyon örültek. A megfeszített, mintegy kétórás állás után egy nagyon mély koncentrációt értem el és az állandó őszinte gondolataim az emberek megmentésére irányulva, valamint az egóm állandó leküzdése a nagyon koncentrált intenzív őszinte gondolatok kibocsátáshoz vezetett.

Munkahelyemen a gyakori több órás várakozás igen próbára teszi a vevők és a szállítók türelmét. Konkrétan ugyan ritkán ez a feladatom, de időnként találkozom velük. Bizonyos gyakorló múlttal, arra lettem figyelmes, hogy komoly nyugtató hatással vagyok a legtürelmetlenebb, legidegesebb emberekre is.

A seb egy hét alatt szépen meggyógyult, de a duzzanatban lévő anyag orrfújáskor, vagy ha csak előrehajoltam is, kellemetlen fájdalmat okozott. Így mentem el a közös gyakorlásra, majd a kínai nagykövetség előtt a Bajza utcán, ahol az őszinte gondolatok küldése között a többiekkel végeztem a gyakorlatokat.

A következő szombaton a közös olvasáson a Zhuán Fálun olvasása közben „Az ölésről” című részt olvastuk és nagyon megdöbbentem, amikor a szúnyogokkal és legyekkel kapcsolatban ez állt a szövegben: „Gyakorlóként nem törődsz velük és immunis vagy rájuk.” Pedig olvastam már nem egyszer, és mégsem jutott eszembe magyarázatként a történtekre. Nem jutott eszembe, mert nem hittel el, egyszerűen nem értettem ilyen hihetetlen képtelenséget, miért állítja a Mester, mi lehet a célja, nem tudtam, hogy én vagyok a képtelen.

Miután több megbeszélés volt és jobb együttműködés volt a magyar és határontúli magyar gyakorlók között, a helyzet megváltozott. A gyakorlóhely újra kint szabadon volt és a határontúli magyarok elkezdték a könyvek-, gyakorlat bemutató videó-, illetve a gyakorlat zene- fordítását. Több szórólap elkészült és egy heti Fá olvasás létrejött. Egyre több gyakorló jött és mivel jöbb lett a művelési környezet minden javulni kezdett.

Az utóbbi időben feltűnt, hogy a gyakorlók körében elég komoly problémává vált a lustaság. Mivel egyedül művelem magam, azt hittem hogy ez csak nálam van így. De aztán felfigyeltem rá, hogy ez széles körben elterjedt probléma. Biztos, hogy fokozatos romlás volt és mostanra már sokaknak szinte második természetévé vált.

Folytatni kéne a ténytisztázást az itteni kínaiak között és a magyar kormánynak és civil szervezeteknek. Kiváló lenne összpontosítani a törekvéseket és együttműködni, hogy rendezvényeket szervezzünk különböző témákról a Dáfáról, üldözésről, kínzásról, szervrablásról, kilépés a kínai kommunista pártról, meg az emberi jogi pajzsról is.

Az évforduló gyanánt rendeztem magamnak egy kis mini elvonulást. Alapvetően valaminek az évfordulója egy önkényes elképzelés, ez inkább csak ürügy volt az elvonulásra, régóta terveztem ilyet. Az elv az egyszerűség volt. Ezért csak dinnyét ettem és vizet ittam, hogy ne keljen foglalkoznom felesleges és kánikulában amúgy sem túl vonzó étkezéssel.

gy művelő szemszögéből nézve már az elején felmerült bennem a gondolat, hogy miért van olyan kevés magyar fordítás és ha már megvan egy fordítás, miért megy olyan lassú a kijavítása? A művelésem kezdetén csak a Zhuán Fálun ideiglenes fordítása volt fent az interneten és néhány tapasztalatcsere fordítás. Ezekbe is beleolvastam és aztán inkább a német minghui.de honlapot olvastam, kezdőként számomra túl sok volt bennük a helyesírási hiba és ez visszariasztott. A Zhuán Fálun-nak abban a változatában szintén sok hiba volt, de ez nem zavart annyira. Igaz, szükségem is volt rá.

A Mester magas, erős, szivélyes és kedves. Amikor a Mester Pekingben előadásokat adott és sok dolga volt, takarékoskodnia kellett az idővel és általában egyszerű tésztás ételeket evett, rizstésztákat és közönséges szállodában lakott. Ha elment valahova, rendszerint gyalog ment. Csak akkor használt autót, amikor sietett előadást adni, illetve ha egy távoli városba utazott. A Mester gyógyította az emberek betegségeit. Függetlenül attól, hogy sok vagy kevés ember volt ott, a betegségeik eltűntek a Mester keze által megérintve.

Művelésemben elég hosszú ideig egyszerű napi rutinnak tekintettem az Őszinte Gondolatok kibocsátását, de komolyabban kezdtem venni, miután láttam álmomban, hogy milyen következménye van annak, ha kibocsátom-e Őszinte Gondolatot, és milyen, ha ezt nem teszem. Megértésem szerint a Mester evvel könyörületesen igyekszik segíteni, hogy szorgalmasabban küldjem az Őszinte Gondolatokat. Mester említi, hogy az Őszinte Gondolatok kibocsátása az egyik a három feladatból, melynek végzésére megkérte a gyakorlókat.

A művelésünk során nem ragaszkodunk a szintünkhöz, hanem mindig az emelkedés folyamatában vagyunk. Azonban egy olyan hozzállás megtartása, mint amilyet A-nál említettem, a megértés pillanatnyi szinten való tartása. Ezen a téren ez saját magunk bekorlátozása is, és ezen makacs nézetünk miatt a saját átalakulásunk sem lehetséges.

Dionne a nevem és 15 éves vagyok. Négy hónappal ezelőtt kezdtem el gyakorolni a Fálun Gong-ot. Egy Ruud nevezetű gyakorlón keresztül kerültem kapcsolatba a Fálun Gong-gal, aki meglátogatta az egyik régi barátomat. Ruddal beszélgettem a Fálun Dáfá-val kapcsolatban, és nagyon jól hangzott, amit mondott. Habár érdekesnek találtam, először mégsem kezdtem el gyakorolni. Ma el szeretném mesélni, hogy mi vezetett ahhoz, hogy elkezdtem tanulni a Fálun Dáfá-t.

Amíg még emlékezünk a nagy felelősségünkre, vagyis hogy embereket mentsünk meg, akkor a Dáfá mindig el fog látni bölcsességgel. A Dáfá-gyakorlók több száz generációt vártak arra, hogy a Dáfá-t művelhessék. A történelem előtti időben letettük a fogadalmat és az emberek reménye vagyunk! Vártak és vártak, hogy halljanak a Dáfá-ról és hogy megéljék a Dáfá szépségét általunk. Ez az előre elrendelt alkalom ritka. Ha valaki ezt egyszer elszalasztja, akkor örökre elszalasztja. A Tanár újra arra szólít fel bennünket, hogy tanuljuk a Fá-t. Csak ha a Fá-t jól tanuljuk, akkor vannak őszinte gondolataink, hogy megmentsük az embereket. Függetlenül attól, hogy mennyire elfoglaltak vagyunk, muszáj időt találnunk a Fá tanulmányozására, mert ez a Fá-igazolás egyik alapja

Ezt gondoltam magamban: „Ezt a személyt a gonosz kihasználja és megtéveszti, de meg szeretném menteni.“ Ebben a patthelyzetben, azt mondtam: „Nem szeretnék a helyzet elől elmenkülni, halgasson már rám!“ Megfogtam a kezét és 20 percen keresztül magyaráztam neki az igazságot. Megértett egy részt belőle és azt mondta: „Rendben, most menjen.“ Ekkor ezt gondoltam: „Nem mehetek csak egyszerűen így el.“ Folytattam a a Dáfá-val kapcsolatos igazság magyarázását, míg végül teljesen megértette és megígérte, hogy senkit nem fog tovább üldözni, aki Fálun Dáfá-t gyakorol.

Egyszer egy gyakorló mesélte nekem, hogy az idő nyomása alatt áll és a nap végére fáradtnak érzi magát. Bűntudatot érzett, hogy emiatt lemaradozott a Fá tanulmányozásáról. Részben megértettem őt. Nem vagyunk mindannyian az idő foglyai? Megmondja nekünk, hogy mikor van nappal és mikor van éjszaka és mikor van a vacsora vagy a lefekvés ideje....

Egyes idősebb gyakorlók ragaszkodnak a gyerekekhez kapcsolódó érzelmeikhez. Sokat pazarolnak és sok időt fordítanak arra, hogy a gyermekeiknek vagy unokáiknak segítsenek. Meg akarják őket védeni a melegtől és a hidegtől, állandóan aggódanak és annyira el vannak foglalva ezzel, hogy nincs idejük a Fá tanulmányozására és nincsenek szabad gondolataik az üldöztetés igaz körülményeinek hirdetésére. Egyes kis tanítványok szenvedélyes TV-nézők, játékautomata függők és elfeledik a művelést, sőt még az iskola is el van hanyagolva.

A múltban nem mondtam meg senkinek, hogy a honlappal foglalkozom, mert akkoriban a gonosz féktelen volt. Néha arra kértek a gyakorlók, hogy menjek el különböző rendezvényekre, de nagyon nehéz volt időt találnom azokra. Legtöbbször lemondtam ezekről, hogy a honlappal foglalkozhassam. Aggódni kezdtek értem, hogy nem teszek semmit a Fá helyreigazításában kapott szerepemben - de mégsem tudtam nekik elmagyarázni, hogy valójában a honlap miatt nem volt időm. A honlappal való foglalkozásnál az ember eléggé el van zárva a többiektől és ez néha nagyon kemény tud lenni. A legtöbb munkánál a honlapnál napról napra csak a számítógép előtt ül az ember sokszor igen hosszú ideig. Nagyon fontos, hogy az ember őszinte legyen és hogy ezt meg is tartsa...

Sok kormány hangsúlyt fektet az igazságszolgáltatásra és a világon több ezer jószívű embert hatott meg az „Igazságosság, Könyörületesség és Tolerancia” ereje. Közben a Fálun Dáfá-gyakorlók kegyetlen üldözést szenvednek el és a külföldön élő gyakorlók különböző módon nyilvánosságra hozták a gonosz üldözést. Rendszeresen tartják békés felhívásaikat és felhívást tesznek a kormányokhoz és jószívű emberekhez, hogy segítsék megszűntetni ezt a Kínában folyó népirtást. A Fálun Dáfá jó! Az „Igazságosság, Könyörületesség és Tolerancia” jó! Azonnal állítsák meg az üldözést! Szívünkből beszélünk.

A kínai diktátor Csiáng Cö-Min rezsimje már öt éve vezeti a Falun Gong üldözését. Az üldözés kezdetén a nemzeti méretű propaganda hadjárat megrágalmazta a Falun Gong-ot. Majd később, Csiáng nagyméretű „átneveléses” programokat tartott Falun Gong-gyakorlóknak és arra kényszerítette őket, hogy írjanak alá személyes nyilatkozatokat, melyben lemondanak a Falun Gong műveléséről. Ez zajlott az elmúlt öt évben. Egész idő alatt az üldözők avval vádolták a Falun Gong-ot, hogy tudat-módosítást hajtott végre. Ez az állítólagos „tudatmódosítást” arra használták, hogy bebizonyítsák, hogy a Falun Gong egy „gonosz kultusz”. Sok ember, aki nem tudja az igazságot, még mindig elfogadja a téves információkat, melyeket a propaganda terjeszt.

...Csodálkozva hallgattam a Mester előadását és reméltem, hogy többet fog mondani. A Falun Dafa egy teljesen új világot nyitott meg előttem, amit mindig is kerestem. Most, ha visszatekintek: az az időszak tényleg rendkívül értékes volt. Visszavonultam a mindennapi létharcból, a népszerűségből és az önérdekből. A sebeim meggyógyultak és betegségeim elmúltak, új utazásba kezdtem. A Mester volt az, aki kihúzott engem a sárból, aki megtisztított és elvezetett egy tiszta és világos útra, egy jobb irányba....

...Ezen gyakorlók legtöbbike, akiket „átneveltek” és a nyomás alól elszabadultak, áttörték az internetblokádokat és a Clearwisdom.net honlapra írnak megsemmisítő magyarázatokat, melyekben érvénytelennek vallják az agymosás során mondott minden szavukat és tettüket...

...Nagyon inspiráló egy gyermeket figyelni, hogyan tanul járni és hogyan esik el, hogyan próbálja meg yújra, hogyan esik el újra stb., de ettől nem ijed meg. Ez teljesen természetes, a gyermekek így cselekszenek. Tehát akkor ez ránk is, Dafa-gyakorlókra is érvényes, mindegy, hányszor esünk el, botlunk meg, mindig felállunk és acél akarattal nézünk szembe a nehézségeknek...

...Azt gondolta magában: A legegyenesebbet teszem, senki nem zavarhat vagy állíthat meg. Amikor a gyakorló táskáját kellett volna ellenőriznie a rendőröknek, hirtelen arra jött egy ember és azt mondta: „Ah, olyan régen nem láttuk egymást, végre találkoztunk.“ A jelenet lekötötte a két rendőr figyelmét, így a gyakorló egyszerűen át tudott menni a kijáraton anélkül, hogy átkutatták volna táskáját. Amikor visszanézett, látta, hogy a rendőrök egy másik utasnak a csomagjait kutatják éppen át, aki mellette állt...

(Clear Harmony) - Amikor ma reggel - hála a más gyakorlóktól kapott információknak - Charles Li helyzetével szembe kerültem, és megadták nekem a telefonszámokat, rögtön tudtam, hogy MA nem halogathatom már tovább a telefonálást...

Clearwisdom.net) Amikor egy gyakorló belépett lakásába, öt vagy hat rendőrre lett figyelmes, akik ott vártak rá. Megpróbálták elvinni a Mester képét és Dafa-könyveket. Azonnal előlépett és a rendőrökre szólt, „Hagyjátok abba! Az életemmel fogom megvédeni a Mestert és Dafa-t!” A rendőrök nagyon meglepődtek és megijedtek a gyakorló bátor viselkedésétől...

...Amikor ilyen előnyöket tapasztaltam, elképzelhetetlen volt számomra, hogy abba hagyjam a gyakorlást csak azért, mert kínai kormány néhány vezetője nyugtalankodott a Falun Gong növekvő népszerűsége miatt és később elhatározta, hogy betiltja azt. Inkább tovább akartam gyakorolni, több előnyt akartam tapasztalni és a többieknek is lehetőséget akartam adni, hogy kipróbálják...

Egy késő éjszakán Hua Tuo könyvet olvasott egy lámpa fénye alatt, mikor hirtelen egy női sírásra lett figyelmes. Amikor felemelte a fejét, az ablakon keresztül látott egy szép, könnyes szemű és elszomorított nőt a ködös holdfényben. Hua Tuo egy kicsit meg volt zavarva és kiment az előkertjébe, de senkit sem talált. A bazsarózsa ugyanazon a helyen volt, ahol a nőt látta. Eleinte Hua Tuo azt gondolta, hogy a nő a bazsarózsa...

Nemrég fiam három napig magas lázzal küszködött. Kellemetlenül éreztem magam, mivel ilyen eset még soha nem fordult elő. Rendes körülmények között a láz egy nap alatt elmúlt, miután kibocsátottam az Őszinte Gondolatokat (a környezet tisztítására szolgál), hogy a rossz tényezőket eltávolítsam, amik a lázat előidézték. Mégis ez alkalommal hosszabb ideig tartott, és az Őszinte Gondolatok kibocsátása sem hatott elég erősen...

Sok ember úgy tartja, hogy a világmindenség jóval jutalmazza a jó indulatú embereket. Néhány kínai ember szerint az erényt lehet halmozni, ha jó indulatú cselekményeket végzünk és meg is lesznek jutalmazva azok a jövőben. Néhányan egyszerűen jól érzik magukat, ha valami jót cselekszenek és gondolják, hogy ezt kell tenniük...

...Mit követtünk el? Több mint három év múlt el letartóztatásom óta, egészen a mai napig mindig erre kell gondolnom. Nem tettünk semmi rosszat. A legtisztességesebb utat választottunk - művelni az „Őszinteséget –Jószívűséget - Toleranciát”. Falun Gong-gyakorlóként megpróbálunk jobb emberekké válni, teljesen mindegy, melyik rétegből származunk, vagy mi a foglalkozásunk. Mindig a legfőbb elvekhez mérjük magunkat „Őszinteség – Jószívűség - Tolerancia”...

Ezekben az időkben számos gyakorló küld őszinte gondolatokat a bezárt gyakorlókért. Ez általában arra korlátozódik, hogy a börtönben lévő gyakorlók üldözése kevesebb lesz. De még kitartóbban kell küldenünk a gondolatokat, hogy segítsünk nekik, hogy a gyakorlókat feltétel nélkül kiengedjék...

...Ha egy problémánál önmagunkba nézünk, az nem jelent lemondást. De ha valaki nem jól bánik velünk, azt nem tudjuk elfogadni. Mi rejlik a mögött, ha nem akarjuk elfogadni mások véleményét? Nem a hírnév, a gazdagság, a büszkeség és a hiúság kedvéért tesszük ezt?...

2,5 éve keressük fel rendszeresen a berni felföld minden zugát és értesítjük az ott élőket a Falun Gong-ról és annak üldözéséről. Gyakran kerülünk meghitt helyzetbe az emberekkel. Sokan fejezik ki hálájukat azért, mert az újságokat a legmélyebb völgyekbe és a legmagasabb hegyekbe is elvisszük. Néha olyan, mintha várnának ránk...