Közmondások és szólások

  • Kínai szólás: Tévelyegni egy komplikált helyzetben (歧路亡羊)

    A „tévelyegni egy komplikált helyzetben” szólás egy ősi kínai történetből származik, amely egy elveszett bárány kereséséről szól.A történet központi alakja Yangzi, a híres filozófus és tudós, aki Wei államban élt a Hadviselő államok időszakában (Kr. e. 475–221). Egyik nap Yangzi szomszédja elvesztett egy bárányt, és mozgósította az egész családját, valamint a közösség számos tagját is, hogy segítsenek megkeresni az állatot. Elment Yangzihoz segítségért, és Yangzi elküldte az összes tanítványát és szolgáját, hogy segítsenek megkeresni a bárányt.
  • Kínai szólás: Beszéde olyan, mint a hömpölygő folyó (口若懸河)

    A “口若懸河” (kǒu ruò xuán hé) szólás, mely szó szerint azt jelenti, hogy „beszéde olyan, mint a hömpölygő folyó” az „Esszék és kritikák”* című könyvből származik, melyet Liu Yiqing írt a Déli Song-dinasztiából. A kifejezést arra használják, hogy leírjanak egy nagyon ékesszóló személyt, akinek a beszéde olyan, mint a folyó folyása.
  • Kínai szólás: Béka a kút alján (井底之蛙)

    Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy béka, aki az egész életét egy kútban töltötte. Minden alkalommal, amikor a kút nyílásán keresztül az égre nézett, azt gondolta: „Milyen kicsi az ég!” Egyik nap jött egy tengeri teknős. Látta, hogy a béka a kút fenekén ül. A béka látta, hogy a teknős kíváncsian méregeti, ezért nem tudott várni, és azt mondta a teknősnek „Igazán örömteli az életem a kútban! Mikor kiugrok a kútból, felmászom a külső korlátra. Mikor visszajövök, a kút valamely repedésében megpihenek.”
  • Kínai szólás: Egészben lenyelni a datolyát (囫圇吞棗)

    Egy nap egy fiatalember élvezettel falatozta a körtéjét a körtefa árnyékéban, amikor a kínai orvoslás egy idős doktora haladt el mellette. Mivel aggódott a fiatalember egészségért, az orvos ezt mondta neki: „Nem fogsz jól aludni, ha túl sok körtét eszel egyszerre. A körte jó a fogaknak, de káros a lépnek és a gyomornak.” Látva, hogy az öregember nagyon komoly és őszinte, a fiatalember néhány szem friss datolyát vett ki a zsebéből, és megkérdezte: „Káros az egészségemnek, ha megeszem ezeket a datolyákat?”
  • Kínai szólás: A későn érkezők felülmúlják a régieket (後來居上)

    A történet a „Nagy történész feljegyzései” című könyvből származik. Későbbi generációk a 後來居上 (hòu lái jū shàng) kifejezést szólásként használták, ezt magyarul így mondhatjuk: „a későn érkezők felülmúlják a régieket”. Arra használják, hogy kifejezzék, az utódok túltehetnek az elődeiken, amely jelentés teljesen más, mint a Ji Antól származó eredeti jelentés a későn érkezőkről, akik felülmúlják a veteránokat.
  • Kínai szólás: A ló, amelyik elrontja a ménest (害群之馬)
    Hài Qún Zhī Mǎ

    A 害群之馬 (hài qún zhī mǎ) kínai szólást a fiú a Sárga császárnak adott válaszából vették. Szó szerinti jelentése: ló, amelyik elrontja vagy kárt okoz a ménesnek. Arra használják a szólást, hogy leírjanak valakit, aki rossz hatást gyakorol, vagy rossz fényt vet a csoportjára vagy a fajtájára. Néhány hasonló magyar kifejezés: „a család fekete báránya” vagy „egy rohadt alma elrontja a hordót”.
  • Kínai szólás: Rázd fel a párnákat és aludj jól (高枕無憂)

    A 高枕無憂 (gāo zhěn-wú yōu) kínai szólás szó szerinti jelentése „felrázni a párnát és nincs miért aggódni“. Ez azt sugallja, hogy valaki békében tud aludni mindenféle szorongás nélkül. Arra használják, hogy leírjanak egy békés és gondtalan életet.
  • Kínai szólás: Csekély tehetség (雕蟲小技)

    Szó szerint a kifejezés azt jelenti, hogy „csekély készséggel rovart faragni”. A szólást amatőr irodalmi cikkekre használják, vagy kezdetleges technikát írnak le vele, vagy jelentéktelen készségeket, amiket az írásban vagy gyakorlatban használtak.
  • Kínai szólás: Megbolygatni a füvet és megijeszteni a kígyót (打草驚蛇)

    Ma a szólást arra használjuk, hogy leírjunk egy cselekedetet, amely nem tartja az ember tetteit titokban, ezzel lehetővé téve másoknak az óvintézkedést. Azt is jelenti, hogy elhamarkodottan cselekedni, és figyelmeztetni az ellenséget.
  • Kínai szólás: Teljesen tisztességesen és elfogulatlanul (大公無私)

    A 大公無私 (dà gōng wú sī) kifejezés, melynek jelentése: „teljesen tisztességesnek és elfogulatlannak lenni”, Konfuciusztól eredeztetik, és később szólássá vált. Arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy egy tettet, amely kifogástalanul tisztességes és elfogulatlan.
  • Kínai szólás: Hallani az utcán és terjeszteni az úton (道聽塗說)

    Később a mondás: 道聽塗說 (dào tīng tú shuō), amelyet így lehet fordítani: „hallani az utcán és terjeszteni az úton” egy szólássá vált. Arra használják, hogy jellemezzenek egy olyan felelőtlen viselkedést, mint a szóbeszéd, híresztelés vagy pletyka terjesztése.
  • Kínai szólás: Mintha minden bokor ellenséges katonává változott volna (草木皆兵)

    Fu Jian állt a városfalon a fivérével, és lenézett, hogy személyesen vizsgálja meg a Jin sereget. Látta, hogy a soraik rendben voltak és magas a moráljuk. Aztán a hegyre nézett észak felé: minden szikla, bokor és fa úgy nézett ki, mintha ellenséges katonák lettek volna. Nagyon meglepődött attól, amit látott, és azt mondta a fivérének: „Micsoda erős ellenség a Jin! Miért mondták, hogy a Jin hadseregben türelmetlen emberek vannak?”
  • Kínai szólás: Fejszével való tudását fitogtatja Lu Ban előtt (班門弄斧)

    A 班門弄斧 (bān mén nòng fǔ) szólás ebből a versből ered, és utalt a korábbi Lu Banra. Szó szerint egy közönséges iparosra hivatkozik, aki tudását egy baltával fitogtatja Lu Ban ácsmester kapuja előtt.
  • Kínai szólás: Reszket, de nem a hidegtől (不寒而慄)

    Hivatalba lépése után Yi Zong több mint kétszáz foglyot hallgatott ki és tartóztatott le kétszáz vagy még többet a rokonaik és barátaik közül, akik kenőpénzt ajánlottak fel annak érdekében, hogy mentesüljenek a súlyos bűncselekményeik elkövetésének büntetése alól. Következésképpen Yi Zong több mint négyszáz elítéltet végzett ki egyetlen nap alatt. Azután a nap után bármikor megemlítették Yi Zong nevét, a bűnös emberek elkezdtek félni és remegtek, mintha fáztak volna.
  • Kínai szólás: Maradi (不合時宜)

    A不合時宜 (bù hé shí yí) kínai mondást, mely szó szerinti fordítása „maradi” arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy valamit, ami nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, hiányzik belőle a jó ízlés vagy nem felel meg a jelenlegi szükségletnek. „Han könyvé”-ből* ered ez a mondás, Ai császárról.