Közmondások és szólások

  • Kínai szólás: Hallani az utcán és terjeszteni az úton (道聽塗說)

    Később a mondás: 道聽塗說 (dào tīng tú shuō), amelyet így lehet fordítani: „hallani az utcán és terjeszteni az úton” egy szólássá vált. Arra használják, hogy jellemezzenek egy olyan felelőtlen viselkedést, mint a szóbeszéd, híresztelés vagy pletyka terjesztése.
  • Kínai szólás: Mintha minden bokor ellenséges katonává változott volna (草木皆兵)

    Fu Jian állt a városfalon a fivérével, és lenézett, hogy személyesen vizsgálja meg a Jin sereget. Látta, hogy a soraik rendben voltak és magas a moráljuk. Aztán a hegyre nézett észak felé: minden szikla, bokor és fa úgy nézett ki, mintha ellenséges katonák lettek volna. Nagyon meglepődött attól, amit látott, és azt mondta a fivérének: „Micsoda erős ellenség a Jin! Miért mondták, hogy a Jin hadseregben türelmetlen emberek vannak?”
  • Kínai szólás: Fejszével való tudását fitogtatja Lu Ban előtt (班門弄斧)

    A 班門弄斧 (bān mén nòng fǔ) szólás ebből a versből ered, és utalt a korábbi Lu Banra. Szó szerint egy közönséges iparosra hivatkozik, aki tudását egy baltával fitogtatja Lu Ban ácsmester kapuja előtt.
  • Kínai szólás: Reszket, de nem a hidegtől (不寒而慄)

    Hivatalba lépése után Yi Zong több mint kétszáz foglyot hallgatott ki és tartóztatott le kétszáz vagy még többet a rokonaik és barátaik közül, akik kenőpénzt ajánlottak fel annak érdekében, hogy mentesüljenek a súlyos bűncselekményeik elkövetésének büntetése alól. Következésképpen Yi Zong több mint négyszáz elítéltet végzett ki egyetlen nap alatt. Azután a nap után bármikor megemlítették Yi Zong nevét, a bűnös emberek elkezdtek félni és remegtek, mintha fáztak volna.
  • Kínai szólás: Maradi (不合時宜)

    A不合時宜 (bù hé shí yí) kínai mondást, mely szó szerinti fordítása „maradi” arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy valamit, ami nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, hiányzik belőle a jó ízlés vagy nem felel meg a jelenlegi szükségletnek. „Han könyvé”-ből* ered ez a mondás, Ai császárról.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (1/5 rész)

    A vágyat egy nagyon komoly problémának tartották az ősi kínai kultúrában. Több ezer éven át történetek és tanítások öröklődtek generációról generációra. Mind a három hagyományos hitnek, a Buddhizmusnak, a Taoizmusnak és a Konfucianizmusnak is szigorú szabályai vannak a vággyal kapcsolatban. Ez az ebben a témában válogatott gyűjtemény első része.
  • Kínai szólás: A folyóval a háta mögött harcol (背水一戰)

    A győzelmi ünnepen Han Xin-t megkérdezték, miért sorakoztatta fel az embereket a folyóval a hátuk mögött. Azt felelte: „Ebben a helyzetben egy férfi harcolni fog, mert nincs lehetősége a menekülésre. Ha olyan helyre kerültek volna, ahol lehetőség van a menekülésre, biztosan úgy cselekedtek volna.” Ez a stratégia vezetett a 背水一戰 (bèi shuĭ yī zhàn) szóláshoz, mely szó szerint ezt jelenti: „a folyóval a háta mögött harcol”. Arra használták ezt a kifejezést, hogy leírjanak egy helyzetet, melyben valaki élet-halál harcot vív, vagy egy pillanatot, mikor valaki „megteszem, ha belehalok is” erőfeszítést visz véghez.
  • Kínai szólás: Teljes szívből jövő odaadás (專心致志)

    Habár ugyanazt a leckét kapta meg, mint Ah diák, nem figyelt Qiu tanítására, és hagyta az elméjét kóborolni más dolgok körül. Ah diák használta a technikákat, amiket a mestertől tanult, és nagyon jól játszott, míg Bi diák küzdött, hogy védekezzen, míg végül elvesztette a játszmát.
  • Kínai szólás: A lándzsája ellen a pajzsát használja (自相矛盾)

    „Az alapján, amit épp az előbb mondtál, semmi sem hasonló a lándzsád élességéhez, mivel átszúrja a világ legerősebb pajzsát is. És a pajzsod is a világon a legerősebb, és meg tud állítani bármilyen lándzsát. Mi lenne, ha kipróbálnád a lándzsádat a pajzsod ellen?” A kereskedő elnémult. Nem tudott erre mit felelni. Zavartan és sietve összepakolta a lándzsáját és a pajzsát, majd elment.
  • Kínai szólás: Három hajnalban és négy alkonyatkor (朝三暮四)

    A Tavaszi és őszi időszak alatt (Kr. e. 770-476) élt egy öregember a Song államban. Nagyon szerette a majmokat, és többet az otthonában is tartott. Tudott kommunikálni a majmokkal, és azok is megértették őt. Az öregember minden nap nyolc gesztenyével etette a majmokat: néggyel hajnalban és néggyel alkonyatkor.
  • Kínai szólás: A jó tanács sérti a fület (忠言逆耳)

    "A jó tanács sérti a fület, még akkor is, ha előnyösen változtatja meg az ember viselkedését; a hatékony gyógyszer íze keserű, még ha jó a gyógyhatása az ember betegségére. Amit a tábornok mondott neked, egy jó tanács volt.”
  • Kínai szólás: Rávezeti, hogy belépjen egy gyönyörű helyre (引人入勝)

    Wang Chen nagyon csalódott volt a korrupt uralkodás miatt, és nem volt semmihez sem ambíciója. Belemerült az ivászatba és mindig részeg volt. Guo Chengzhi novelláskötetében, a Guo Zi-ben (Kr. u. 403 körül) ezt a viselkedést úgy írta le, hogy Wang Chen-t addig juttatta az alkoholfogyasztás, hogy belépett egy csodálatos helyre vagy államba. A „rávezeti, hogy belépjen egy csodálatos helyre” kifejezést a „Szándékosság és kényeztetés” című fejezetből vették „A világ meséinek egy új beszámolója” című könyvből* melyet a Déli és Északi dinasztiák (Kr. u. 420-589) idejében írtak.
  • Kínai szólás: Behívni a farkast a házba (引狼入室)

    Egyik nap a fiúnak be kellett mennie a városba, így megkérte a farkast, hogy őrizze a juhokat, amíg elvan. A farkas nagyon boldogan elfogadta a felkérést, és megígérte, hogy gondosan vigyázni fog a juhokra, amíg a fiú távol lesz. A pásztorfiú aztán elindult a városba. Mikor a farkas biztos volt benne, hogy a fiú elment, lecsapott a juhokra. Miután ilyen hosszú ideig éhezet, a farkas jól belakmározott a juhokból.
  • Kínai szólás: A klasszikus vagy hiteles munkák idézése (引經據典)

    A引經據典 (yǐn jīng jù diǎn) szólás később alakult ki Xun Shuang történetéből, amelyet a „Késői Han könyvében” jegyeztek le. A szólás szó szerinti fordítása „idézni a klasszikusokat, hivatkozni az utalásokra”, és azt jelenti, hogy bőségesen szükséges idézni a mérvadó munkákat.
  • Kínai szólás: Szünet nélkül folytatni a végéig一鼓作氣

    Szó szerinti fordítása a szálásnak: „az első dobnál a legmagasabb a tartás (harci szellem).” Úgy fordítják, hogy „szünet nélkül folytatni a végéig” vagy „intenzív erőfeszítéssel tenni valamit”.