Milyen érzés megszabadulni a qingtől (érzésektől)

(de.minghui.org) A jelenlegi szakaszban a Fá-helyreigazítás egy sokkal magasabb szintre haladt előre a világegyetemben, és ennek megfelelően a Fálun Dáfá-gyakorlóknak is el kell érniük ezt a magas szintet. Hogyan engedjék el a művelők a qinget (érzést) és az emberi elgondolásokat, hogy elérjék a Fá kívánalmait? Úgy gondolom, hogy alapjában véve itt arról van szó, hogy eltávolítsuk a hírnévhez, gazdagsághoz és az emberi érzésekhez való ragaszkodásokat. Csak akkor érzékelhetjük könyörületességgel a világot, ha mentesek vagyunk a qingtől.


A Mester azt mondja:

„Én tudom, milyen érzés érzelem nélkül [lenni]. (a Mester a szívre mutat és nevet)Ez a jóság minden élőlény felé; teljesen más, mint az érzelem. Sokkal átfogóbb. Ebben az állapotban az érzelem felesleges dolognak tűnik, megterhelőnek. Ez olyan, mintha valamit hallanál vagy éreznél, ami számodra visszataszító, vagy ha valamit látsz, aminek nem szabadna léteznie – nem akarsz benne részt venni. Ezért az érzelmet jelenleg csak értelemmel tudjátok kezelni.” (Li Hongzhi, 2018-as Fá tanítás Washington DC-ben)


A qing elengedése

A három világkörön belül az életek minden dimenzióban rendelkeznek qinggel. Megvan a saját eredetük és küldetésük. A qing és a vágyak létezése által az életünkben létező olyan emberek, mint a szüleink és a testvéreink, a férjünk és a feleségünk, a rokonaink és az ismerőseink a legkülönbözőbb okokból kifolyólag össze vannak kötve egymással. Ha egy gyakorló nem tud felébredni ennek a dimenziónak az illúziójából, akkor nehéz lesz számára, hogy jól művelje magát, és egy magas szinten lévő élőlénnyé váljon.


Ha elengedjük a qinget, és a magasabb szinteken levő Fával gondolkodunk el a problémákon, gyorsan világossá válik, hogyan zavarnak minket a régi erők és az alacsony szintű élőlények, és akkor nem is esünk többé áldozatul nekik.


Meg kellene próbálnunk elengedni az emberi nézeteket, és kölcsönösen őszintén beszélnünk a művelési tapasztalatainkról. A hatalmas képességekkel, amelyeket a Mester adott nekünk, el kellene távolítanunk minden hamis tényezőt, és elkerülnünk azt, hogy felesleges nehézségeket okozzunk a Fá-helyreigazításnál. Amint problémákat veszünk észre, fel kellene mutatnunk azokat, és eltávolítanunk azokat a tényezőket, amelyek eltérítenek minket a Fától.


Amint a qingem gyengült, jobban tudtam támogatni a Mestert, hogy helyreigazítsa a Fát. Könnyen fel tudtam ismerni, hogy csökkent-e a qingem a Fá által, vagy az emberi társadalomban létező más tényezőkön keresztül. Így az összes Fálun Dáfá-projektnél, amelyben együttműködtem más gyakorlókkal, az egyenes úton tudtunk maradni ahelyett, hogy eltévedjünk, és azzal időt vesztegessünk el. Így mindegyik Fálun Dáfá-projekt segített minket, hogy javítsuk magunkat, és egybeolvadjunk a Fával.


Ha valaki nem engedi el a qinget, az a művelés minden területét érinti. Ha a Fá-tanulócsoportban csak egy gyakorló is ragaszkodik az emberi nézetekhez, ez a ragaszkodás akadályozni fogja az emelkedést a csoporton belül. Akkor sok művelési kérdés megoldatlan marad.


Egy példa: Egy ismert gyakorló nagyon lelkes volt, és nagyra értékelte a qinget. Sok Fá-tanulócsoportban vett részt. Szívesen vitatta meg a Fá-elveket, és gyakran mesélte el bőbeszédűen és logikusan más gyakorlók művelési történeteit. De alig beszélt a saját tapasztalatairól. Mindig azt hangsúlyozta, milyen keményen dolgozott, hogy segítsen a Mesternek helyreigazítani a Fát.


Sok gyakorló vélte úgy, hogy szorgalmasan művelte magát. Ezt emberi szempontból ítélték meg. Csak nagyon kevesen ítélték meg a qingjét a Fá követelményei szerint. A művelési képességeimmel láttam, hogy ezt a gyakorlót egy „hamis én” vette körül, és nem igazán a Fá szemszögéből ismertette magát.


Éreztem, hogy ez a gyakorló annál több gyakorlótársnak okozott kárt, minél többet mesélt mások tapasztalatairól, miközben a Fá-helyreigazítás előrehaladt. Az utóbbi időben ez a gyakorló súlyos betegségkarmát szenvedett el. Ezáltal mindenki felismerte, hogy a művelésnél való felszínessége nagy kárt okozott a Fának.


A megvilágosodásom

Amikor egy reggel semmittevően feküdtem az ágyban, anyám megkérdezte: „Fogod még csinálni a gyakorlatokat?”


Ámbár a kérdése nagyon egyszerű volt, azonnal megértettem, hogy egy gyakorlónak sohasem kellene azt mondania: „Nem gyakorlok”. Felismertem, hogy ez a régi erők egy vizsga elrendezése volt.


„Természetesen!” – válaszoltam és gyorsan felkeltem.


Azóta soha többé nem halogattam a reggeli gyakorlatokat. Ha valami váratlan dolog merült fel, és ezért nem tudtam elvégezni a gyakorlatokat, később bepótoltam. Felfogtam, hogy egy elszalasztott lehetőség már nem tér vissza. A Mester által elrendezett egy lehetőséget sem kellene elszalasztanunk a beteljesülés elérésére.


Egy másik alkalommal anyám azt mondta: „Vidd magaddal a szemetet, amikor lefele mész.”


Ez csak egy általános kijelentés volt, de rájöttem, hogy egy gyakorlónak óvatosnak kell lennie a gondolataival és a beszédével. Egyidejűleg láttam, hogy egy gonosz lény bámul rám anyám szintjéről. Azt mondtam magamnak: „Ez a gonosz nem vizsgáztathat le engem. Pontosan tudom. Nem fogok visszamaradni. Lelkiismeretesen fogom művelni magam, és meg fogok emelkedni.”


A qinghez való ragaszkodástól mentesen valóban nem éreztem korlátozásokat. Egy nap, amikor dél körül édesanyámmal őszinte gondolatokat bocsátottunk ki, a Mester egy nagy, fénylő gong-pillért kölcsönzött nekem, amely lehetővé tette, hogy szabadon mozogjak a világegyetemben. Egy sugallat hatására megkérdeztem: „Mester, megnézhetem a paradicsomomat?”


Hirtelen számos szinten mentem keresztül, és elértem a paradicsomomat. Mivel csak egy pillantásnyi időt kértem, nem mertem tovább elidőzni ott, és gyorsan visszatértem ebbe az emberi világba. Megértettem, hogy a Mester arra bátorított, hogy lelkiismeretesen műveljem magam, mivel ez a művelés egy emelkedési folyamat a beteljesülés eléréséig.


Egy nap a csoportos Fá-tanulásnál láttam a szintemen, amikor a Mester egy nagy tál vizet adott nekünk, és mi elővigyázatosan tartottuk együtt azt a fejünk felett. Felismertem, hogy minden gyakorlónak tisztán és takarosan kell tartania a Fá-tanulás helyét.


A valódi művelés

A Fálun Dáfá-gyakorlóknak szigorúan az Őszinteség, a Jóság és az Elnézés elveihez kell tartaniuk magukat, hogy műveljék a gondolataikat, és teljesen eltávolítsák a régi erők összes elrendezését. Soha nem szabad megpróbálniuk megvédeni az alacsony szintű élőlények elveit, és elfelejteni az igazi énjüket. Minden Fálun Dáfá-tanítványnak komolyan kell vennie a Fát. Valóban tiszteletben tartanák az életet, ha komolyan átgondolnák a nagy küldetésüket.


A Mester azt mondja:

„Eddig beszéltem, és úgy gondolom, hogy ez egy hihetetlenül komoly dolog! Olyannyira komoly, de sokan nem kezelik komolyan. Ez különösen néhány tapasztalt Dáfá tanítványnál észlelhető. Megfordult már a fejedben, hogy a mindennapi életedben minden a művelésed egy része? Tudod, hogy minden szavad és minden tetted, és minden, amit csinálsz – mindez a művelésed egy része?” (Li Hongzhi, Fá tanítás a Fálun Dáfá Világnapon)


„Emberek cselekszenek, istenségek figyelnek, könyvelést vezetnek az út mentén.” (Li Hongzhi, Emberek cselekszenek, istenségek figyelnek, A 2012-es év tavaszán, Hong Yin IV)


„Mindenkor xinxinget művelni, Beteljesülve, felmérhetetlenül csodálatos.” (Li Hongzhi, Igazán művelni, 1994. 12. 27, Hong Yin I)


Miközben a Fálun Dáfá-gyakorlók segítenek a Mesternek, hogy helyreigazítsa a Fát, folyamatosan tisztítják önmagukat. Én is eltávolítottam fokozatosan a ragaszkodásokat és a vágyakat, és lassan felismertem a Dáfá jóságát.


Amikor a gyakorlatokat végeztem, egy bizonyos ideig érezni tudtam, hogy az egész testem olyan tiszta, mint egy üveg. Gyakran éreztem, ahogyan a Mester és a Dáfá megtisztított, finomított és megemelt. Néha észrevettem, ahogyan a testem lassan felemelkedett egy másik dimenzióban, és eközben elhagyta az emberi testemet ebben a világban. Egy szempillantás alatt meg tudtam érteni a dolgok lényegét ebben a világban.


A Fában, mindegy melyik szinten, semmi sem történik véletlenül. Az emberi nézetek ragaszkodásai néha anélkül jelennek meg, hogy észre vennénk őket. Komolyan kellene vennünk azt, és a Fálun Dáfá-projekteket a Fá követelményei szerint a személyes szintünkön megvalósítani.


Egy alkalommal segítettem egy gyakorlótársamnak, aki betegségkarmával rendelkezett. Egy másik gyakorlónő, aki mögöttem ült, határozottan azt mondta: „Tagadjuk meg a régi erők bármilyen elrendezését!” Ebben a pillanatban egy Fálunt láttam kirepülni a szájából egy gonosz élőlény felé a beteg gyakorló dimenziójában. A rosszindulatú lény azonnal el lett távolítva. Ezen a tapasztalaton keresztül megértettem, hogy a művelésben való megtisztulás és megemelkedés mindegyik Fálun Dáfá-projekt sikerét megteremtheti.


Végkövetkeztetés

Ezekben az években, amelyekben segítettem a Mesternek a Fá-helyreigazításban, valóban felismertem az életem állandó tökéletesítését, a xinxingem emelkedését és a szintek folyamatos áttöréseit a művelésemben. A meditálás alatt az igazi énem más dimenziókon keresztül utazhat, és egy pillanat alatt visszatérhet.


A Mester nagyszerű, és a Fálun Dáfá ugyanúgy. A Mester szavai által a „Mennybolt” című cikkben megértettem az élet értelmét. Láttatott velem egy olyan helyzetet, amikor az emberi élet nagyon fejletlen volt. Ezen túl azt is tudatta velem, hogy még nagyon távol vagyok a Fá magas szintjétől.


A Mester azt mondja:

„Az élet olyan sokrétű és bonyolult, hogy örökké rejtély marad az emberiség számára.” (Li Hongzhi, Mennybolt, 1995. szeptember 24, Esszenciák a további haladásra I. rész)


A könyörületes Mester megbocsátotta nekem a korábbi hibáimat, és megengedte, hogy megérthessem a határtalan Fá jelentését. Szorgalmasan tovább fogom művelni magam, és követni fogom a nagyszerű Mesterünket a hazatérésig.


Nagyon köszönöm a Mesternek!


Forrás: Wie es ist, frei von Qing (Gefühlen) zu sein