A szív tisztaságára helyezni a hangsúlyt

Sok gyakorló, engem is beleértve, a legkisebb problémákat is észreveszik a többi gyakorlónál. Azonban, amikor rámutatunk ezekre a problémákra, tényleg őszintén meg akarjuk ezeket oldani? Vagy úgy érezzük, hogy jobbak vagyunk, mint mások, és tisztábban látjuk a helyzetet, mint a többiek? Időnként még távolságtartóak is vagyunk más gyakorlókkal. Nem kerüljük el ezzel a lehetőségeket, hogy a szívünket műveljük?

 

A Mester az mondja, „Az egészet átfogó emelkedésre és a teljes nemesítésre fektetünk hangsúlyt.” (Zhuán Fálun, második előadás)

 

Amikor korábban az általam észlelt problémákról szóltam, gyakran az elégedetlenség beállítottságával beszéltem. Azok, akik hallottak, szintén kényelmetlenül érezték magukat. Még súlyosbítottam is a problémát, mivel hozzáadtam a saját ragaszkodásomat is.

 

Ha minden gyakorló hozzáteszi a saját ragaszkodását is a problémához, akkor a művelési környezetünk rendkívül komplikálttá válik.

 

Tudjuk, hogy a gyakorlóknak mindig befelé kell nézniük, hogy megtaláljuk a saját problémáinkat. Egy ilyen gondolkodásmód hosszú művelési idő után alakul ki. Ez a művelő felelőssége.

 

A befelé nézés egy csodálatos érzés. A szívednek tisztának kell lennie, hogy ne érintsenek meg különböző érzelmek és nézetek. Ezenkívül könyörületességet kell érezned, és toleranciát kell gyakorolnod. A többi gyakorló akkor érezni fogja a békés állapotod, nyugodt szívvel hallgat meg téged, és képesek leszünk együtt szembenézni a problémával és megoldani azt. Akkor egy jóságos művelési környezet jelenik meg a Dáfá gyakorlók között.

 

Forrás: Fellow Practitioners’ Problems Reflect My Attachments