A nyomornegyed kilátástalanságából a harmonikus életbe
 

A nyomornegyed kilátástalanságából a harmonikus életbe

Az utolsó reménysugár tűnt el, amikor az orvos azt mondta, hogy még a szememet is meg kell műteni.

 

Ez hatalmas kiadás lett volna, amit nem álltmódombankifizetni. Ráadásul a szemem folyamatosan fájt és a látásom homályos volt. Tönkretett a félelem, hogy meg fogok vakulni, és senki sem fog vigyázni rám.

 

Annyira kétségbe voltam esve, hogy nem akartam tovább élni. Nem értettem, miért születtem, és miért történt annyi rossz dolog velem. Az egész addigi25 évem folyamatosan nyomorúságos volt, sanyarú gyerekkorral és fiatalkorral, betegségekkel és fogyatékossággal, szegénységgel,erőszakkal.

 

Azon a napon, amikor 2013-ban az orvosom azt mondta, hogy újabb műtétre kellene bennem. Megelégeltem. Úgy éreztem, hogy ez így egy végtelen, és felesleges harc. Közben valahol mélyen éreztem, hogy lesz fény az alagút végén.

 

Keserű gyerekkori emlékek

Egy szegény és szerencsétlen családba születtem. Mindkét szülőm özvegy volt, mielőtt egymással összeházasodtak. Az apám elvette az anyámat azért, hogy gondoskodjon a gyerekeiről. Az anyám annak érdekében, ahogy feleségül vegye az apám, hátra hagyta a lányát, aki az előző férjétől született, odaadva őt – a nővéremet – a nagynénémnek, hogy felnevelje.

 

Nguyen Thi Hong egy szegény családba született, az apja gyakran volt mérges és sértegette őt és a fivérét.

 

Valahaaz apám kedves és jóságosvolt, de megváltozott, ahogy megszülettem. Talán a rendkívüli szegénységünk miatt. Gyakran volt mérges és vert meg. Mikor az öcsém három évvel később megszületett, mégkiállhatatlanabblett. Ha kihoztuk a sodrából gyakran kékre-zöldre vert bennünket.

 

Az édesanyám rettegett, hogy az apám egyszerannyira elver bennünket, hogy esetleg belehalunk. Ezértelhagyta, és visszatérta szülővárosába.

 

Csak az egyéves öcsémet szándékozta magával vinni, a karjaiban tartva. De még a 4 évemmel is volt egy homályos gyanúm, hogy örökre megy el, ezért ragaszkodtam hozzá, hogy kövessem.

 

Tíz kilométert kellett gyalogolnunk, hogy elérjük anyám szülővárosát. Mivel nem volt cipőm abban az időben, mire közel értünk a családi házához, a lábam olyan hólyagos lett és annyira fájt, hogy nem voltam képes tovább menni. A rokonaimnak kellett jönni és vinni engem az út hátralévő részén.

 

Növekvő harag

 

A haragom idővel csak nőtt. Gyűlöltem az apámat, mert bántalmazta az öcsémet és engem. És az évek alatt csak egy alkalommal jött el meglátogatni minket. Belemerültem a szegénységbe, haragba és bánatba. Megfogadtam, hogy sosem fogok neki megbocsátani.

 

De a szerencsétlenségem nem maradt abba. Az egyik kezem eldeformálódott és fogyatékos lett. Mikor elkezdtem dolgozni miután befejeztem a 9. osztályt, a takarításvoltszinte az egyetlen, amit meg tudtam csinálni. De hamarosan felkellett hagynom velea szívproblémám miatt. A fájdalom nehézzé tette számomra még a légzést is.

 

Szerencsére alkalmazott egy gondoskodó család a szülővárosomban, házimunkát végeztem náluk, és a szívproblémám sem vált rosszabbá. Azonban mélyen a szívemben a mennyet okoltam, mert nem volt velem szemben tisztességes. A nővérem és az öcsém mindketten egészségesek és erősek voltak, míg én csúnya és beteges.

 

„A házimunka volt az egyik a kevés munkák közül, amit meg tudtam csinálni a kezem deformáltsága miatt”

 

Látva, hogyan körülöttem mindenki szerencsésebb és boldogabb nálam, boldogtalanná és depresszióssá váltam, abban az időben véget akartam vetni az életemnek.

 

Könyörtelen betegségek

Miután 18 éves lettem, még több nyomorúság került a felszínre, hogy kínozzon. A szívproblémám mellett más betegségek és állapotok adódtak, mint az ízületi gyulladás, egyensúlyzavar, álmatlanság és fekélyes sebek jöttek, egyik a másik után, indokolatlanul.

 

Az orvosi kezelések nagyon drágák voltak, és mindig küzdöttem, hogy pénzt keressek. Az életem folyamatos orvoshoz járás volt. A folyamatos pénzhiány és a fizikai fájdalom még nehezebbé tette számomra a felépülést, ésnem láttam kiutat.

 

Az életem a folyamatos orvoshoz járásról szólt.

 

Nagyon könnyen dühbe gurultam.Harcra készen az anyámmal, más családtagokkal vagy bármikor bárkivel. Képtelen voltam elviselni bármilyen kritikát vagy észlelhető csekélységet. Az emberek, akik gyerekként ismertek, meglepődtek,amikor látták, mennyire megváltoztam. 

 

Aztán 2013-ban a felszínre került a probléma a szemeimmel. Elkezdtem homályosan látni. Abba kellett hagynom a munkámat az étteremben, és visszatérni a szülővárosomba kezelésre. Úgy gondoltam, csak egy kis pihenésre van szükségem, de hamarosan kötőhártya-gyulladást diagnosztizáltak. A három hónapos kezelés után az orvos azt mondta, hogy szaruhártya-gyulladásom van, és műtétre van szükségem.

 

Aggódtam, hogy nincs elég pénzem kifizetni a műtétet, nincs senki, aki figyel rám a műtét után, és féltem a lehetőségtől, hogy megvakulok. Haragudtam a mennyre, földre és mindenkire. Nőtt az öngyilkosságra való késztetésem, véget akartam vetni az életemnek egyszer és mindenkorra.

 

Váratlan tanács

Ahogy a közmondás tartja: „mikor a dolgok egy rendkívüli ponthoz érnek, csak az ellenkező irányba mozoghatnak”. Ez volt a legkétségbeesettebb pillanat, mikor a segítség, amire gondoltam, megérkezett: Néhány váratlan mondataz egyik szomszédomtól esélyt adott nekem, hogy átformáljam az egész életem utazását.

 

„Ez volt a legkétségbeesettebb pillanatom, dea segítség, amire vártam, megérkezett”

 

A szomszédom a városban élt, és csak néhány naponta jött vissza a szülővárosunkba. Abban az időben meglátogatott engem, és tanácsolta, olvassam el a Zhuán Fáluncímű könyvet, és gyakoroljam az öt meditatív gyakorlatot. Azt mondta, ez segíteni fog nekem.

 

Megtudtam, hogy a Zhuán Fálun egy hagyományos kínai gyakorlatnak, a Fálun Dáfá tanításainak a fő könyve, amely jót tesz a testnek és a léleknek egyaránt.Fontosnak tartja az őszinteséget, jószívűséget és toleranciát, és magában foglalja a lassú mozdulatú álló gyakorlatokat és az ülő meditációt.

 

Az életem új útja

Először nem hallgattam a szomszédomra, és nem hittem, hogy a Fálun Dáfá segíthetne rajtam. Azonban nagyon őszinte volt és miután visszatért a városba, többször felhívott, hogy sürgessen, menjek el a nővére otthonába, és kérjem kölcsön a könyvet.

 

Végül követtem a tanácsát. A nővére először habozott, mikor látta a szemem állapotát, de adott nekem egy könyvet, miután látta az elszántságomat.

 

A Zhuán Fálun, amely megváltoztatta az életét.

 

A Zhuán Fálunt a kezemben tartva éreztem, ez valami ismerős, és azonnal elkezdtem olvasni a gyenge látásom ellenére. Meglepetésemre két nap alatt befejeztem az egész könyvet, és nemcsak a látásom nem volt többé homályos, a fájdalom a szememben is csökkent. Aztán elkezdtem végezni a gyakorlatokat, amelyeket könnyűnek találtam, és egyszerű volt megtanulni.

 

A Zhuán Fálun olvasása és a gyakorlatok végzése után egy héttel, minden betegségi tünetem eltűnt. Ahogy a könyvben le van írva, a testemnek reakciói voltak, mint a hányás és hasmenés, amikettisztulási folyamatnak fogtam fel. Aztán megtisztultam, és végül egészségesnek éreztem magam. Könnyű voltam, és tele voltam energiával. A bőröm, amelynek sötét tónusa volt, világosabbá vált.

 

 

A Zhuán Fálun olvasása és a Fálun Dáfá gyakorlatok végzése után egy héttel minden betegségi tünete eltűnt. Annyira boldog volt, hogy körbe kerékpározta a várost, hogy elmondja a rokonainak.

 

Annyira boldog voltam, hogy felpattantam a biciklimre és körbetekertem az egész várost, hogy elmondjam a rokonaimnak. Tudatni akartam velük a Zhuán Fálun című varázslatos könyvet és a Fálun Dáfá gyakorlatokat. Ez volt az első alkalom az életemben, mikor örömöt és reményt tapasztaltam.

 

Búcsú a nyomorúságtól

A Zhuán Fálun megválaszolta sok kérdésemet az életemről és a létezésem okairól. Megértettem az az élet értékességét és célját, feloldva a haragom, amely a szerencsétlenség és szenvedés közepette sújtott.

 

Abbahagytam a menny hibáztatását, és többé nem voltam féltékeny másokra az egészségükért és vagyonukért. Megváltozott az agresszív és türelmetlen hozzáállásom, és nem kiabáltam vagy veszekedtem többé másokkal. Szerettem az életet és fokozatosan elengedtem a múltat és megtanultam, hogyan bocsássak meg másoknak, beleértve az apámat.

 

A befelé nézésre összpontosítottam a problémák megoldásáért, és arra törekedtem, javítsam az erkölcsi jellemem, hogy jobb emberré váljak, követve az őszinteség, jószívűség,tolerancia alapelveket.

 

A Fálun Dáfá ötödik gyakorlata.

 

Ahogy minden nap, folyamatosan tanulom a Zhuán Fálunt, megtaláltam magamban, hogy jobban képes legyek különbséget tenni a jó és a rossz között, és egy egyszerű és hasznos életet éljek nyugalomban. Megértettem, hogy a valódi boldogság és a jószerencse a jó gondolatainkból és magatartásunkból jön, és a kedves hozzáállásunkból mások felé. Mi vagyunk azok, akik a leginkább szenvednek, ha utálkozunk és neheztelés lakozik a szívünkben.

 

Három év telt el. Köszönet a Fálun Dáfának, hogy most jó egészségnek örvendek, nincs többé végtelenül kínzó betegség, amik régen voltak. Nem hiányzok napokat a munkahelyemről, és vettem egy motort is, ami olyasmi, amiről csak álmodtam azelőtt. 200 kilométert is képes vagyok fáradtság nélkül utazni.

 

Mindenki felé könyörületet érzek körülöttem. Megosztom a történetemet azzal a kívánsággal, hogy a tapasztalatom egybecsengjen másokkal. Remélem, még több embernek nyílik lehetősége elolvasni a Zhuán Fálunt, és megismerni a Fálun Dáfát, így egészségesebb és örömtelibb életet élhetnek.

 

Nguyen Thi Hong Vietnámban él.

 

Bővebb információért látogasson el a www.falundafa.hu honlapra. Minden könyv, gyakorlatzene, források és instrukciók ingyenesen elérhetőek.

 

Forrás: Sick woman blamed heaven & earth for her bitter life until her neighbor helped her find hope