Kínában továbbra sem ér fabatkát sem az ember élete, szabad élethez való joga
 

Kínában továbbra sem ér fabatkát sem az ember élete, szabad élethez való joga

2018. június 30. – július 5-e között a Kínai Szerveltávolítást Kutató Központ (China Organ Harvest Research Center - COHRC) bemutatta a legfrissebb kutatási eredményeit a Transzplantációs Közösség 27. nemzetközi konferenciáján, melyre Spanyolországban, Madridban került sor. A kutatók dokumentálták az eredményeiket egy új, 341 oldalas jelentésben, melynek címe: Transplant Abuse in China Continues Despite Claims of Reform (A transzplantációs visszaélés Kínában mit sem változott a reform állításai ellenére, a szerk.).

 

Spanyolországban a média érdeklődését felkeltette a jelentés. Az új jelentés elérhető lesz a COHRC honlapján, a ChinaOrganHarvest.org internetes oldalon.

 

David Li, az új jelentés társszerzőjének előadása a Transzplantációs Közösség Nemzetközi Konferenciáján.

 

A kínai kormány 2015-ben kijelentette, hogy nem végez többé szerveltávolítást a halálsoron lévő foglyokon, és áttért az etikus szervforrásokra. Azonban a nemzetközi megfigyelők kételkednek benne, hogy a folyamat, amely más országokban évtizedekig tartott, egyik napról a másikra megvalósulhat.

 

A jelentés szerzői összegyűjtöttek adatokat a 2015 utáni új fejleményekről a kínai szervadományozási rendszerben, elemeztek több száz transzplantációs kórházat, kormányzati és vállalati nyilatkozatokat, hivatalos politikát és jogszabályokat, különböző régiók jelenlegi adományozási számait, kínai adományozási és transzplantációs rendszer tágabb működését. Az új jelentés megállapításai:

 

A transzplantációk száma megelőzi az adományozásokat: Az önkéntes adományozások száma Kínában továbbra is rendkívül alacsony szinten van a transzplantációs iparág méretéhez képest. 2017 év végén a hivatalos regisztrált donorszám 373.536 volt. Ha ráillesztjük a regisztrált és aktuális donorszámot az USA-ban erre a számra, egy ilyen donoralap kevesebb, mint 29 szervdonort adna a transzplantációkhoz Kínában. A jelentett adományok összesen (főleg a nem regisztrált donorok az intenzív osztályokon) mindegyik régióban sokkal kevesebben vannak, mint a hivatalos, 15.000-es transzplantációs szám. Mégis a kínai kórházakban minden évben több tízezer transzplantációt végeznek.

 

Igény szerinti transzplantáció a külföldieknek: A hivatalos kínai állítások szerint nem végeznek transzplantációt külföldiek számára, ezt kétségbe vonják a közelmúltban végzett vizsgálatok. 2017 októberében a fő koreai televízióállomás újságírói kinyomozták, hogy külföldi betegek Ázsia más részeiről és Közép-Keletről még mindig Kína egyik legnagyobb transzplantációs központjánál csoportosulnak. A betegek jegyzett várakozási ideje csak napok vagy hetek, a kórháznak fizetett további pénzbeli „adományok” gyorsított műtéteket eredményeznek.

 

A rendelet nem tart lépést az állítólagos reformmal: A kínai szervadományozási rendszer és szabályozási keret még mindig gyerekcipőben jár, és nem tudja támogatni a transzplantációk számát, amelyet elvégeznek Kínában, és a keresleti természetüket. Ügynökségek, amelyek felügyelik az adományozási rendszert, továbbra is üres léggömbök maradnak, és a legtöbb szerv, amelyet a transzplantációnál felhasználtak, nem a nemzeti adományozási és elosztási rendszerből származik, ez az, amit gyakran bemutatnak a nemzetközi közösségnek.

 

Továbbra is szükséges alternatív szervforrás: Mivel az önkéntes adományozás nem biztosítja az elvégzett transzplantációk számát, és a szakértők elismerik, hogy a kivégzések száma csökkent az utóbbi években, a legtöbb szerv folyamatosan a lelkiismereti foglyoktól származik, törvénytelen kivégzésekből. Az első számú áldozatok a Fálun Gong gyakorlók, akik továbbra is a lelkiismereti foglyok legnagyobb csoportja Kínában, szisztematikusan fogva tartják, megkínozzák őket és erőszakkal vérvételt és orvosi vizsgálatokat hajtanak végre rajtuk, mind állami őrizetben, mind az otthonaikban.

 

Arthur Caplan professzor, a New York-i Egyetem Orvostudományi karának orvosi etikai tanszékének a vezetője írt egy előszót a jelentéshez: „Kína, ahogy ez a kiemelkedő, alapos és jól dokumentált jelentés mutatja, folyamatosan teret enged az emberi jogi visszaéléseknek, hogy szerveket nyerjenek a transzplantációhoz.”

 

A sajtókonferencián, amelyen kiadták a jelentést, dr. Huige Li, a Mainz-i Egyetemi orvosközpont professzora, és a jelentés társszerzője bemutatta a jellemzőit és a transzplantációk keresleti természetét Kínában: előre tervezett műtétek, rövid várakozási idők, és rekord mennyiségű „feláldozható” fogvatartott a transzplantációkhoz.

 

Grace Yin, a jelentés szerzője és a COHRC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Kína több transzplantációt végzett az önkéntes szervadományozások hiánya ellenére, miután az iparág 2000-ben elindult, mint bármely más ország abban a néhány évben. Ezenkívül továbbra is nőttek a számok, miután az erőszakos szerveltávolítás 2006-ban először nemzetközi figyelmet kapott. A hivatalos szám 10.000 – 15.000 transzplantáció évente Kínában, ez egy alábecsült számadat, és csak néhány kórház könnyedén túlszárnyalhatja.

 

Például a COHRC becsélese szerint a Tianjin Keleti Szervtanszplantációs Központnak a kapacitása 6-8.000 műtét évente. Zhu Jiye, a Májtranszplantációs Központ igazgatója a Pekingi Egyetemen, azt állította 2013-ban, hogy a központja 4.000 májtranszplantációt végez évente.

 

A kormány által előírt minimális kapacitásigény alapján a transzplantációs központok számára az eredeti 164 transzplantációs kórház, amelyet az egészségügyi minisztérium jóváhagyott, összesen kb. évi 70.000 transzplantációt hajt végre. Ez megegyezik az összesen több mint egymilliós kapacitással 2000 óta.

 

David Matas, kanadai emberi jogi ügyvéd, a Kínában szervtranszplantációs visszaélésekről végzett kutatások úttörője, elmondta: „Az új jelentés csalódást okozott nekem, mert megerősítette, amit láttam – hogy Kína nem változott.

 

David Matas beszédet tart Spanyolországban, Madridban, a Transzplantációs Közösség Nemzetközi Konferenciáján.

 

Az új jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szervek száma mind regisztrált donoroktól és elhunyt betegektől az ICU-kban, ahogy a kommunista rezsimet idézte, messze elmarad még a kormány által elismert 15.000 átültetéstől is.

 

„A hivatalos beszámolók jelzik, hogy az adományozásokból származó szervforrások százaléka megugrott a 2013-as 23 %-ról 2014-ben 80 %-ra, 2015-re az önkéntes adományok az egyetlen hivatalos szervforrássá váltak. Nem hihető, hogy a komplett átállás ebben a rendszerben csak egy vagy két év alatt megtörtént” – mondta David Li, a jelentés társszerzője.

 

Kína nem fogadta el az alapvető törvényeket, amelyek elismerik az agyhalált vagy irányítanák a szervforrást, adományozást, beszerzést, elosztást és átültetést. A szervadományozási rendszere, valamint a jogi és szabályozási kerete üres léggömb maradt, számos hiányosságot tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az etikátlan szervbeszerzést, és nem képes kielégíteni a transzplantációk számát, amelyeket Kínában elvégeznek vagy a keresleti természetüket.

 

A bizonyítékok, amelyeket a jelentés bemutat, azt sugallják, hogy ezeket a szerveket lelkiismereti foglyoktól szerzik be törvénytelen gyilkosságok árán; a Fálun Gong gyakorlók a lelkiismereti foglyok legnagyobb csoportja Kínában, és továbbra is elsőszámú áldozatai a szerveltávolításnak. Kína transzplantációs ipara exponenciálisan kezdett növekedni, miután 1999-ben a kínai rezsim elindította a kampányát, hogy felszámolja a spirituális gyakorlatot, és prioritásként kezelték a szervtranszplantációt ebben a nemzeti stratégiában, jelentős beruházásokkal a kutatásban, fejlesztésben, iparosításban és személyek képzésében.

 

Bai Shuzhong a Népi Felszabadítási Hadsereg Általános Logisztikai Osztályának Egészségügyi Részlegének egykori vezetője elmondta a Világszövetség a Fálun Gong Üldözésének Kivizsgálására nevű szervezetnek egy 2014-es telefonos vizsgálódásában, hogy Csiáng Cö-min, a Központi Katonai Bizottság akkori elnöke kiadott egy utasítást, hogy Fálun Gong gyakorlókon végezzék el a szerveltávolítást: „Jiang [Zemin] elnök… utasítást adott nekünk… az emberek veséjének eladásáról transzplantációs műtétek számára… miután Csiáng kiadta a parancsot, mi mind sok dolgot tettünk a Fálun Gong gyakorlók ellen.”

 

Tekintettel arra, hogy a kínai transzplantációs rendszer továbbra is támogatja az ártatlanok meggyilkolását, a szerzők figyelmeztetnek: „Azáltal, hogy kiterjesztik a megállapodásokat, megosszák a szerveket Ázsia, az övezet és az úti régiók más részeivel és azon túl, a kínai rezsim bele sodorja a nemzetközi közösséget is a bűncselekményébe.”

 

Dr. Caplan azt is írta az előszavában: „A jelentést figyelembe kell vennie mind a transzplantációs közösségnek, valamint az egész világ kormányainak. Olvasd el ezt a jelentést, aztán gyakorolj nyomást a kormányodra, hogy cselekedjen, vessen véget annak, aminek be kell fejeződnie.”

 

A Kínai Szerveltávolítást Kutató Központ (China Organ Harvest Research Center - COHRC) egy nonprofit szervezet, amely célja feltárni és bemutatni a szerveltávolításokkal kapcsolatos visszaéléseket Kínában, beleértve a lelkiismereti foglyok kivégzését a szerveikért. A COHRC kutatók kikutatják és analizálják a bizonyítékokat a kínai és tengerentúli források széles köréből.

 

Forrás: New Report: “Transplant Abuse Continues in China Despite Claims of Reform”