Kínai szólás: Tévelyegni egy komplikált helyzetben (歧路亡羊)

Az egyik férfi, aki elment, hogy segítsen megkeresni az elveszett bárányt, üres kézzel jött vissza, és azt mondta Yangzinak, hogy sok útelágazás miatt nem tudta, hogy melyiket kövesse. (Jane Ku/Epoch Times)

A „tévelyegni egy komplikált helyzetben” szólás egy ősi kínai történetből származik, amely egy elveszett bárány kereséséről szól.


A történet központi alakja Yangzi, a híres filozófus és tudós, aki Wei államban élt a Hadviselő államok időszakában (Kr. e. 475–221).


Egyik nap Yangzi szomszédja elvesztett egy bárányt, és mozgósította az egész családját, valamint a közösség számos tagját is, hogy segítsenek megkeresni az állatot. Elment Yangzihoz segítségért, és Yangzi elküldte az összes tanítványát és szolgáját, hogy segítsenek megkeresni a bárányt.


Yangzi megjegyezte, hogy a szomszéd rokonaival és barátaival együtt igazán sokan gyűltek össze, hogy csatlakozzanak a kereséshez.


„Miért kell ennyire sok embert megkérni, hogy keresse azt az egy elveszett bárányt?” – kérdezte Yangzi a szomszédját.


„Mert sok errefelé az útelágazás” – válaszolta a szomszéd.


Mikor leszállt az éjszaka, és mindenki visszatért, Yangzi megkérdezte: „Megtaláltátok?”


Yangzi egyik szolgája válaszolt: „Olyan sok elágazó út van, mindegyik még több útelágazáshoz vezet. Mivel nem tudtam, melyik utat kövessem, feladtam.”


A többiek is egyetértettek vele, hogy ugyanezen ok miatt jöttek vissza ők is.


Yangzi elgondolkodott, és hallgatott egy ideig, nagyon komolyan nézett közben. A tanítványai eközben zavarban voltak, mert nem értették, min gondolkodik annyira a tanítójuk.


Aztán, miután mélyen elgondolkodott a helyzeten, a következő alapelvet tanította a diákjainak: „Mikor túl sok mellékút van, amely eltér a főúttól, képtelenek vagytok megtalálni az elveszett bárányt, és könnyedén elvesztitek a saját utatokat.”


„Hasonlóképpen, amikor egy tanítványt túl sok minden érdekel, amelyek eltérnek a fő céljától, könnyen elfecsérli az idejét.”


„Csak ez az egyetlen igazi forrása minden tudásnak, de az ösvény, hogy elérjük ezt a tudást, számtalan. Csak ha a helyes ösvényt követjük a végső igazsághoz való visszatéréshez, akkor tudjuk elkerülni, hogy letérjünk az utunkról.”


„Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő irányt, akkor semmit sem fogsz elérni, ugyanúgy, mint azok, akiknek nem sikerült megtalálniuk az elveszett bárányt.”


Ez a történet egy taoista klasszikus műben található meg, melynek címe Liezi*. A 歧路亡羊 (qí lù wáng yáng) kifejezés egy történetből származik, szó szerinti fordítása: „útelágazás, elveszett bárány”. Ezt később szólásként használták.


A szólás leírja, hogy valaki elveszíti az útját, tévelyeg vagy reménytelenül összezavarodik egy komplikált helyzetben, ahol sok lehetséges útvonal vagy alternatíva van.


A szólást arra használják, hogy egy ötletet közvetítsenek, mikor sok választással és bonyolult kérdéssel szembesül valaki, aki keresi az igazságot, valószínűleg elveszetté válik vagy eltéved, hacsak nem elszánt, és követi a helyes ösvényt.


*A Liezi (列子, liè zĭ) könyv egy kiemelkedő taoista klasszikus mű, amely nyolc fejezetet tartalmaz. A legtöbb fejezet egy híres személy után lett elnevezve a kínai mitológiából vagy történelemből Kr. e. 2698 és Kr. e. 350 közötti időszakból.