Kínai szólás: A későn érkezők felülmúlják a régieket (後來居上)

 
A császári hivatalnok: Ji An az udvarba ment, és azt tanácsolta a császárnak, hogy tanuljon a gazdáktól, akik először a korábban kivágott fát használják főzni, és így a hivatalnokok kezelésénél a később érkezőknek nem kellene túlszárnyalniuk a régieket. (Catherine Chang, Epoch Times)

Ji An császári hivatalnokként tevékenykedett Wu császár uralkodása alatt a Nyugati Han-dinasztia korában (Kr. e. 206 – Kr. u. 23). Őszinte, egyenes jellem volt, aki nem félt a hatalomtól.


Még közvetlenül a császárt is megintette a sérelmeiért. Ji An szókimondását megelégelve Wu császár lefokozta és egy távoli területre helyezte.


Ji An kitűnő munkát végzet, tökéletesen kormányozta a régiót, azonban sok év telt el, mire visszahívták a palotába. Ezúttal azonban magasabb pozíciót kapott.


Egyik nap az udvari megbeszélés alatt a császár bejelentette, hogy bevezeti a köznép számára a jóindulat és engedékenység politikáját. Ji An akkor megkérdezte: „Miért kellene, Felségednek azzal törődnie, hogy bevezeti a jóindulat és engedékenység politikáját, amikor Felséged oly kapzsi és telhetetlen?” Ji An kérdését hallgatva a császár nagyon mérges lett és feloszlatta az ülést.


Egy bizonyos idő elteltével két hivatalnok, akik Ji An alatt dolgoztak, hirtelen előléptetést kaptak. Mivel tudták, hogy hogyan legyenek a császárral kedvesek, és így egyikük miniszterelnök lett, még a másik császári tanácsadó. Mivel meghaladta a két fiatalabb férfi beosztása Ji An pozícióját, ez – természetesen – sértette.


Ji An az udvarba ment, és ezt mondta a császárnak: „Felség, a gazda a frissen vágott fát egy ideig hagyja száradni, és azt a száraz fát használja, amit korábban vágott ki, hogy tüzet gyújtson a főzéshez. Neked is ugyanezt a politikát kellene követned a hivatalnokok kezelésekor. Mégis, most a később érkezők meghaladják a régóta időzőket.”


A császár megértette, amit mondott, de nem felelt semmit. Miután Ji An elment, a császár azt mondta a minisztereinek: „Az embereknek meg kell tudniuk, hogy amit Ji An épp az imént mondott az teljesen indokolatlan.”


A történet a „Nagy történész feljegyzései”* című könyvből származik. Későbbi generációk a 後來居上 (hòu lái jū shàng) kifejezést szólásként használták, ezt magyarul így mondhatjuk: „a későn érkezők felülmúlják a régieket”.


Arra használják, hogy kifejezzék, az utódok túltehetnek az elődeiken, amely jelentés teljesen más, mint a Ji Antól származó eredeti jelentés a későn érkezőkről, akik felülmúlják a veteránokat.


* A „Nagy történész feljegyzései” című könyvet (史記, Shǐjì) a nagyszerű kínai történész, Sima Qian írta (Kr. e. 135–86). 130 kötetet tartalmaz, és nagyjából lefedi a Kr. e. 2600–86-ig terjedő időszakot.