Az „Emberiség napja“ hiányzik a kínai újévi ünnepségből

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo

A kínai mitológiában Nü Wa istennőt tekintik a Teremtés istennőjének, és egy isteni mesternek. Mint egy mindenható istennő, képes teremteni és átalakítani minden anyagot, agyagot használva arra, hogy létrehozza az emberiséget, és köveket megolvasztva, hogy megjavítsa a törött eget.

A Déli- és Északi-dinasztiák alatt az „Emberiség napja“ legendáját tartották a legfontosabb ünnepnek Kínában. Sajnos ezt a mély és jelentőségteljes hagyományt mára elfelejtették Kínában, habár Japánban folytatódik ez a hagyomány.


Az „Emberiség napjának“ eredete
A Han-dinasztia alatt az „Emberiség napjának“ betartása részévé vált a kínai újévi hagyományoknak, és január 7-én ünnepelték. „A jóslás könyve” azt mondja: „első nap a szárnyasok, második nap a kutyák, harmadik nap a sertések, negyedik nap a juhok, ötödik nap az ökrök, hatodik nap a lovak és a hetedik nap az emberek.”


A Wei- és Jin-dinasztia után egy új legenda alakult ki az „Emberiség napja“ körül. A kínai mitológia szerint Nü Wa istennő agyagot használt, hogy létrehozza az emberiséget ezen a napon, ezért tekinthető január 7-e az emberiség születésnapjának.


Nü Wa úgy is ismert volt, mint a Teremtő istennő és Istennő mester. Mindenható istennőként képes volt létrehozni és átalakítani az összes anyagot. Az emberek egy kis csoportját alkotta meg, a saját kinézetét véve alapul. Ezen a módon a Földet gyorsan beborította az emberiség nyomaival.


Nü Wa ezenkívül rögzítette a házassági rendszert is, hogy az emberiség tudja folytatni a családi vonalakat. Ezért ő volt Kína első házasságközvetítője, és később a házasság Istennő mestereként tekintették. A gyermektelen házaspárok Nü Wa-hoz imádkoztak gyermekért. Így Nü Wa nemcsak a házasság istennője volt, hanem a gyermekáldásé is.


Később Nü Wa rögzítette a törött eget felolvasztott kövekkel, megmentve az emberiséget a kihalástól. Ezért úgy is imádták, mint az emberi lények Védelmező istennőjét.


Az ősök hitték, hogy az első hónap hetedik napja akkor a legjobb, ha napsütéses, ez a hosszú életet és a jólétet jelképezi, valamint a világharmóniát is. Dongfang Shuo a Han-dinasztiában azt írta „A jóslás könyvé”-ben: „A hetedik napon, amely az emberiség napja, szép idő volt reggeltől estig, és ragyogó holdfényes éjszaka volt, a csillagok is láthatóak voltak (ez a legkívánatosabb) és az emberek biztonságát jelezve. Az uralkodó és a tisztviselői harmóniában egyesültek.” Azonban, ha a hetedik napon „nagyon csípős az idő, az betegséget és az egészség meggyengülését jelenti”.


Minden évben az emberek egy sor papírfigurát készítenek, amelyek egymáshoz vannak kötve, hogy így tiszteljék az istennőt, aki megteremtette az emberi lényeket, s imádkoznak hozzá bőséges leszármazottakért.


Hét kincs leves
Az emberi szaporodás nagyon fontos az emberiség számára, ezért az emberek különös hangsúlyt fektetnek erre az Emberiség napi ünnepségen, amely különböző ünnepi tevékenységekhez vezetett. A Jangce folyó déli oldalán az egyik Emberiségi napi szokás az volt, hogy egy levest készítenek hét fajta zöldséggel. Kínában a „leves” szó kiejtése (geng) ugyanaz, mint a megújítás vagy újrakezdés kínai szóé, így ez a hagyományos leves szimbolizálja a megújulást. Azt tartották, hogy a leves segít eltávolítani a gonosz befolyását, és számos betegséget is gyógyít. Ha az újév napja (Yuan Dan) szimbolizálja mindennek az újrakezdését, akkor az Emberiség napja mutatja be az emberi élet újraélesztését.


Emberiség napi ruha
Az ősi kínaiak egy különleges ruhát viseltek, és egy úgynevezett Ren Sheng vagy Cai Sheng frizurát. A Jin-dinasztiától kezdve az emberek elkezdtek papírból kivágni virágokat és emberi alakokat vagy bevéstek egy arany fóliát emberi alakokkal, hogy ezzel díszítsék a paravánokat, és a hajukba is betűzték ezeket.


Az emberi alakok kivágása a az emberiség lelki megújulásának szimbóluma. Valójában a szokás nemcsak a szaporodás kívánságán alapszik, hanem még fontosabbon, az ősi kínai társadalom emberi élettel kapcsolatos látásmódján – hogy az embereknek van lelke, amit folyamatosan meg kell újítani.


Emberiség napi túrázás
A Tang-dinasztiáig az emberek csoportokban túráztak az Emberiség napján, ezzel szimbolizálva az első tavaszi kirándulást egy hosszú tél után. Az ősi tudósok megmászták a magas hegyeket, ahol verseket írtak és festményeket készítettek.


Az Emberiség napja: az emberiség születése – egy nap, hogy kifejezzük hálánkat a nagy kínai nemzet anyjának, aki megalkotta az emberiséget, megvédte az emberi fajt, és biztosította a végtelen újjáteremtést.


Forrás: Human Day Missing During Chinese New Year Celebrations

* * *

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo