„Igazán hálás vagyok” - Egy gyakorló beszámolója a csodákról, amiket átélt

1998-ban meglátogattam egy szomszédomat, láttam egy könyvet nála és egy gyors pillantást vetettem rá. Az egész könyv az Igazságosságról, a Jószívűségről és a Toleranciáról beszélt. Ezeken a szavakon gondolkodtam miután hazamentem, és így aludtam el. Miért volt ez? Visszamentem a szomszédomhoz a következő nap, azért hogy elolvassam a könyvet, amelynek ez volt a címe: Előadás Sydney-ben. Kölcsön kértem a könyvet, tetszett az előadás - különösen az, ahogy Li Hongzhi Mester tanította a gyakorlóknak, hogy hogyan legyenek jó emberek. Csodával határos módon sok betegségem eltűnt, beleértve a korai stádiumban lévő májrákot, a véres vizeletet, a reumát, és az erős szorongást. Titokban gyakoroltam a Fálun Gongot, nem mondtam el senkinek, mert egy másik vallás követője voltam.

Később vettem egy Zhuán Fálunt, és gyakran azon kaptam magam, hogy folynak a könnyeim miközben olvasom. Ezen a módon váltam igaz gyakorlóvá és fejlesztettem magamat az Igazságosság- Jószívűség- Tolerancia elvek szerint.

Miután elkezdtem a művelést, keményen dolgoztam azon, hogy gyorsan emeljem a Xinxingemet. Például, amikor korábban volt egy családi éttermem, az egyik vendég egyszer a teljes havi fizetését ott felejtette, amely 960 yuan készpénz volt. A borítékban lévő információ segítségével felvettem a kapcsolatot a munkáltatójával, hogy megkeressem a pénz illetékesét. Felajánlott nekem 200 yuant jutalomként, de visszautasítottam. A munkatársa, aki vele volt azt mondta: „Igazán jó ember vagy, ezért szeretnénk, ha ez megjelenne a helyi TV-ben”. Azt mondtam nekik, hogy Fálun Gong gyakorló vagyok és megkértem őket, hogy ne feledjék, hogy a „Fálun Dáfá jó” és az „Igazságosság- Jószívűség- Tolerancia jó”. A pénz tulajdonosa ismételten megköszönte és azt válaszoltam: „Köszönd meg a Mesteremnek. Ő tanította meg, hogy így kell cselekedni.”

Motor baleset
Ahogy még jobban megértettem, az Igazságosság- Jószívűség- Tolerancia elveket, felismertem, hogy a Mester mindig vigyáz rám.

Egy nap néhány árut szállítottam a motorommal és egy háromkerekű motor hátulról belém jött. Ezután átgázolt a fejemen majd vissza. Még a bukósisakomat is leverte. Úgy éreztem, mintha a bordáim és a hátam eltörtek volna. Borzasztó erős fájdalmaim voltak és úgy éreztem, mintha a fejem leesne. Emlékeztem a Mester szavaira a Zhuán Fálun negyedik fejezetéből: „Azt mondjuk, hogy jó és rossz egyetlen egy gondolatból fakad, az ebben a gondolatban lévő különbség, különböző következményeket von maga után.”

Szerettem volna felállni, hogy érvényesítsem a Fálun Gongot. Megpróbáltam kiegyenesedni, de nem tudtam. Csak egy kicsit tudtam mozdítani a karomat. Megkértem a Mestert, hogy segítsen és ezután felálltam azzal a kis erővel, ami még a karjaimban volt, majd vért hánytam.
A rendőrség és a férjem hamarosan megérkeztek. A férjem nem gyakorló, ezért el akart vinni a kórházba. Mondtam, hogy rendben vagyok, de ragaszkodott hozzá, hogy bevigyen a kórházba. Az orvos nem talált semmi problémát. Tisztában voltam vele, hogy a Mester átsegítetett ezen a megpróbáltatáson.

Miután hazamentem, csak feküdni tudtam és nem tudtam megmozdulni egy kicsit sem. A férjem siránkozott, azt mondta, hogy pénzt kellett volna követelnem attól, aki elütött. Figyelmen kívül hagytam és megkérdeztem a fiunkat, hogy hol van a motor. Azt mondta, hogy szervizben van és, hogy a rendőrök lefoglalták a másik járművet is. Azt mondtam, „Kérlek, működj együtt a rendőrökkel, hogy a másik jármű minél előbb visszakerüljön a sofőrhöz. És egyáltalán nem szükséges, hogy fedezze a javítási költséget.”

A sofőr családja később meglátogatott és felajánlottak 200 yuant. Azt mondtam, hogy Fálun Gong gyakorló vagyok, és ezt nem fogadhatom el. Elmagyaráztam a Fálun Gongról az igazságot. Nagyon megérintődtek és azt mondták: „A gyakorlók valóban jó emberek. Ha nem lennél Fálun Gong gyakorló lehetséges, hogy 8000 yuant is ki kellene fizetnünk a motor javítására és a gyógyszereidre. Igazán hálásak vagyunk a Fálun Gongnak és a Mesterednek.”

Mivel egyáltalán nem tudtam mozogni, a két gyerekem segített felülni néhány párnával. Nem tudtam lehajtani a fejem, hogy tanuljam a Fát, letérdeltem, hogy úgy hallgassam a Fá leckéket. Három nappal később kikeltem az ágyból és elkezdtem a gyakorlatokat végezni. A negyedik gyakorlat alatt úgy éreztem, mintha a nyakam el lett volna törve, de figyelmen kívül hagytam és folytattam.

Egy hónappal később teljesen felépültem és nehéz fizikai munkát is tudtam végezni. A szomszédok látták a gyors felépülésemet és lenyűgözte őket a Fálun Gong. Igazán hálás vagyok a Mesternek, hogy adott nekem egy új életet.

Sértetlenül a halálos baleset után
Az után, hogy elkezdődött az üldözés, nem tudtam üzemeltetni az éttermet, ezért elkezdtem egy kiskereskedelmi üzletet.

Egy nap elmentem, hogy vegyek néhány árut a kamion sofőrrel. Hamarosan a sofőr elfáradt vezetés közben egy hegyvidéki útszakaszon, és éjfél körül felborultunk. Miután egyszer átfordult a jármű az összes fény kialudt. A sofőr apja, aki velünk utazott kétségbeesetten mondta, hogy meg fogunk halni.

Tudtam, hogy a Mester segíteni fog nekünk. Mivel az autó továbbra is gurult, hallottam az üvegtörést és, hogy a fém reccsenése visszhangzott a völgyben. Nagyon félelmetes volt. Mindazonáltal csak ültem megingathatatlanul, mintha az üléshez lettem volna szegezve.

A kamion végül megállt és a vezető kimászott az ablakon, először az apját húzta ki majd engem. Sötét volt és nem láttam semmit. Erősen kapaszkodtunk a fűbe és a bokrokba, hogy felmásszunk a hegyre. Végül megérkeztünk az útra, de nem volt térerő a hegyen és egy autó sem állt meg nekünk. A sofőr előre ment, hogy találjon egy telefont és segítséget kérjen.

A vontató kamion reggel 7-8 óra körül jött. Mivel a lejtő nagyon meredek volt, egy egész napba került visszahúzni a kamiont, annak ellenére, hogy a helyi járókelők is segítettek.

A bátyám barátja vezetett, és mikor segített, azt mondta nekem, „A kamion teljesen összetört, de az ülés, ahol ültél sértetlen, és még az üveg is ép maradt. Aztán a teherautó megállt egy meredek szikla szélén. Ez egy igazi csoda.”

Mikor régebben meséltem az embereknek a Fálun Gongról, kinevettek. Most már mindenki ismeri a Fálun Gong csodálatos áldását. A baleset után rengetegen léptek ki a Kínai Kommunista Pártból, és néhányan még gyakorolni is elkezdtek.

A sofőr és az apja is csak kisebb sérüléseket szerzett és komolyabb sérülésük egyáltalán nem volt. Mikor a sofőr eljött meglátogatni egyik nap, azt gondolta, hogy pénzt fogok kérni tőle. Egy barátom mondta neki, „Igazán nem kell erre számítanod, mert Fálun Gong gyakorló.” A sofőr ez után megkérdezte, hogy vagyok. Azt válaszoltam, hogy jól, és hogy csak az apjáról kellene gondoskodnia. Azt is mondtam neki, hogy mindig emlékezzen, „A Fálun Dáfá jó és az Őszinteség- Jószívűség- Tolerancia jó”. Nagyon hálás volt a Fálun Gongnak és a Mesternek.

Sokan hallottak a balesetről a városban, ahol élek. Mikor a szomszédom, aki szintén sofőr, átjött, azt mondta, „Sok erényt gyűjtöttél és áldott vagy a gyakorlásodnak köszönhetően.”

A férjem régebben hallani sem akart a Fálun Gongról. Sőt megütött és elégette a könyveimet. Azonban ez a baleset tanúbizonyságul szolgált neki a Fálun Gong csodájáról, és azóta igazán hálás.


Angol változat: http://en.minghui.org/html/articles/2013/8/21/141637.html