Ez a történet a Song-dinasztiából (i. sz. 960-1279) való.

Jiang Yuan-nak tíz fia volt – ezek közül az egyik púpos volt, a másiknak fogyatékosak voltak a lábai, a harmadiknak lenyomorodtak a végtagjai, az negyediknek elkorcsosult lábfeje volt, az ötödik szellemi beteg volt, a hatodik szellemileg fogyatékos volt, a hetedik süket, a nyolcadik vak, a kilencedik néma volt és a tizedik egy börtönben halt meg.

Amikor Zigao ezt látta, megkérdezte: “Mit csináltál? Miért kell ennyi szerencsétlenséget elszenvedned?“
Jiang Yuan ezt válaszolta : „Egész életemben nem tettem semmi rosszat. Azonban mindig irigy vagyok más emberekre. Amikor valaki valamit jobban csinál, mint én, akkor irigy vagyok. Csak azokat kedvelem, akik hízelegnek. Ha azt hallom, hogy valaki valami jót tett, akkor ezt azonnal megkérdőjelezem. Ha valaki azonban valami rosszat tett, akkor ezt soha nem kérdőjelezem meg. Ha azt látom, hogy valaki előnyöket szerez, úgy érzem, mintha én szenvedtem volna el veszteséget. Ha valaki azonban veszteséget szenved el, akkor én kedvezményezettnek érzem magam.“

Zigao felsóhajtott: “Neked olyan rossz szíved van! A szerencsétlenségeid nem csak abból állnak, amiket már elszenvedtél –az egész családod meg fog semmisülni.“

Amikor Jiang ezt meghallotta, teljesen magán kívül volt. Majd Zigao ezt mondta:
“Méghogyha nagyon magasan is van felettünk az Ég, annak elenére tisztán látja, hogy mi történik az emberi világban. Ha a tévedéseidet helyre tudod igazítani, akkor a szerencsétlenséged átváltozik szerencsére. Sosem késő a viselkedésen javítani.“

Ettől kezde Jiang Yuan mindig éber és elővigyázatos volt, elhatározta, hogy dolgozni fog a szellemi magatartásán. Néhány éven belül a fiai, egyik a másik után gyúgyult ki a fogyatékosságból.

Az irigység az embereket rosszakaróvá teszi. Sőt, még rosszabb: arra vezeti rá az embereket, hogy rosszat tegyenek és hogy meggyalázzák az Eget.

Az irigység a bizonyítéka annak, hogy az ember csak magára gondol és önző. Jiang Yuan először nagyon irigy volt és nem ismert semmilyen elnézést sem. Ezért megtorlásban részesült. Miután a hibáit kijavította, a szerencsétlensége átváltozott szerencsévé.

Ez pontosan úgy működik, ahogy az elődök is mondták: “Azok a családok, akik jótetteket halmoznak fel, azok áldásban részesülnek, mialatt azok a családok, akik rossztetteket követnek el, emiatt büntetésben részesülnek és bűnhődniük kell.“



a cikk megjelenési dátuma a hu.clearhamrony.net - en: 2006. március 25., szombat